12.fejezet:Már az első nap

Sziasztok!A rész felkerült,ahogy ígértük.Továbbra is várjuk a kérdéseiteket(egy előző részben olvashattok erről).Jó szórakozást a részhez!Várjuk a komikat!Puszi:Amy és Liza♥:)

A korai keléstől való félelem megmérgezi az álmokat, tele van ideges, bűntudatos, idő előtti felriadásokkal és rémálmokkal, amelyekben elaludtam és lekéstem a taxit, a repülőt és az egész hátralévő életemet.

London édes London! El sem hiszed, mennyire hiányoztál.Sokkal jobb barátokkal lenni egy ismert környezetben, mint félig idegenekkel egy ismeretlen helyen.De kimondottan szeretem az új embereket Bristolban.De azért jó volt végre Londonban lenni.Csak az a tudat zavart, hogy másnap újra suli. Lexi,Alyson,Eric,Ben,Nate és én elmentünk vásárolni pár ruhát.Felszabadultan éreztem magam.De szomorú,hogy Ericnek egy nyár nem volt elég ahhoz,hogy felnőjön,habár neki, egy év sem lenne elég.Mindenki vett magának egy csomó cuccot,én alig találtam valamit.Lehet, hogy stílust kéne váltanom?Eric szerint,ha színesen öltözködnék egy csomó ruhát találmnék magamnak.Lehet, hogy igaza van?Habár nem azt hiszem, neki sosincs igaza.Alexa megnyugtatott,hogy neki is ezt mondja,nincs más szövege.Azt hiszem, hogy az Ő esetére találták ki a boldogok a lelki szegények mondást. Ben és Nate még mindig csipkelődnek egymással. Nate a külsejével foglalkozik,Ben próbál csajozni.Természetesen sikertelenül.Én mondtam neki,hogy én szeretem,de neki az nem elég.Kis telhetetlen. Na, de ő tudja.Este amikor hazamentem Lily vacsorával várt.Csak Sophie,Chris és a nem beszélek senkivel,flegma vagyok David ült az asztalnál.Az egész vacsora eléggé érdekes hangulatban telt ennek hála.Próbáltam beszélgetni Chrissel,de David savanyú arca valahogy megzavart.Akkor most háború van vagy mi a fene?Igyekszem ezzel nem foglalkozni.Lezuhanyoztam és beültem a laptopom elé sorozatot nézni.Valamikor éjfél körül kapcsoltam ki.A reggelem nem is indulhatott volna jobban. Sikeresen elaludtam a legelső iskolanapomon.Persze semmim,semmim nem volt előkészítve.Kirohantam a szobámból. Gyorsan ettem valamit.Befutottam a fürdőszobába.Kerestem valami ruhát és jöhetett a kedvenc rész előszedni a tavalyi cuccokat,amik ki tudja milyen állapotban vannak.Közben nonstop szólt a telefonom.Felváltva hívott Nate,Ben és Alexa.Mindenki azt akarta tudni, hogy hol vagyok.Azt mondtam,hogy már úton.Persze egy kicsit túloztam, mert az összes hívásnál épp fel-le futkároztam a lakásban a cuccaimat kutatva.Kirohantam a lakásból,még pont elértem a buszt.Mekkora mázli ilyenkor,hogy sok ember van reggelente.Körbenéztem hátha látok valaki ismerőst.De nem.Vagyis de.Hova megy Alice és Rich ugyanezzel a busszal?Á,várjunk csak!Ma van a fősulis cucc.
-Sziasztok- köszöntem oda nekik.
-Katie,neked nem öt perc múlva kezdődik véletlenül a tanítás?-kérdezte Alice a telefonjából felnézve.
-Hát az könnyen megeshet- vontam vállat.
Megint elkezdett csörögni a telefon.A kijelzőn Ben neve villogott.Felvettem.
-Szia Ben,mi újság?-kérdeztem.
-Te hol a fenében vagy?Nem kellene már itt lenned?-kiabált.
-Épp a buszon állok- nevettem.
-Mit csinálsz?- hüledezett.
-Állok, mert ezek az idióta neveletlen fiúk nem hagynak leülni- magyaráztam.
-Katie,nem arról van szó!Hanem még a buszon vagy?!Te normális vagy?!
-Most mi bajod van??
A következő megállónál leugrottam a buszról,szó szerint.És elrohantam a sulihoz közeli találkozóhelyünkre.Már egyikőjük sem állt kint. Az igazgató valószínűleg bezavarta őket.A folyosók már üresek voltak.Odafutottam a faliújsághoz és megnéztem hol lesz óránk.Csak úgy száguldoztam a folyosókon.Szó szerint berontottam az osztályterembe.A többiek a szokásos évnyitó beszédet hallgatták a sulirádióban.Mikor a tanár meglátott mérgesen intett, hogy üljek lel.Ben mellett volt hely, ezért levágódtam mellé.
-Merre jártál?- suttogta.
-Elaludtam-vontam vállat.
-Van, ami sosem változik- sóhajtott.
-Ezennel a tanévet megnyitom-hallatszott a rádióból.
A tanárnő felém nézett:
-Miss Green meg sem kérdezem,hogy hol volt.De valószínűleg ugyanaz történt, mint tavaly vagy azelőtt-sóhajtott.
-De eddig mindig megszokott lepődni- kacsintottam rá.
-Akkor kezdjük a nyári beszámolóval-jelentette be a tanárnő.
-Én azt kihagynám- kiáltottam be.
-Pedig te fogod kezdeni.És holnapra kérek egy 120 szavas fogalmazást a nyaratokról-mondta és felém fordult.
-Hát akkor.Az én nyaram korántsem úgy alakult, ahogy azt tanévzárókor elterveztem. Elvesztettem egy olyan személyt, aki számomra a világot jelentette- szemeimbe könnycseppek gyűltek,de összeszedtem magam.Végül azokhoz a rokonaimhoz kerültem, akikkel évek óta csak pár szót váltottam.Ingáztam London és Bristol között.Valamint olyan barátságokat kötöttem melyek valószínűleg örökké fognak tartani.
-Köszönjük Kate-mondta a tanárnő és Ben felé fordult.
-Én a szokásos dolgaimat csináltam- vont vállat.
-És azok mik?
-Szerintem a tanárnő nem kíváncsi rá- kacsintott, mire az osztály felröhögött.
-Igazad van Ben-mosolygott a tanárnő.-És te Nate?
Elkezdtem röhögni.
-Hát én ugyanazt csináltam, mint Ben- erre az egész osztály vad huhogásba kezdett.- De nem vele.
-És mégis mik azok a tevékenységek?-kérdezte a tanárnő.
-Szerintem nem Natetől akarja hallani,akkor inkább Ben mondja el-szólaltam fel.
-Ben mesélj.
-Hát tanárnő tudja, hogy is fogalmazzam- gondolkodott.
-Csajoztatok?-kérdezte
-Pontosan!- kiáltott fel.
-Rendben, akkor nem is firtatom tovább.Alexa, te jössz.
-Tanárnő,szándékosan minket kérdezget?-kérdeztem.
-A fogalmazást úgysem írjátok meg-vont vállat.
-Ez aljas rágalom- nevettem.
-És ezt is minden évben eljátsszuk- forgatta a szemeit. Milyen jó, hogy ennyire szeret minket az osztályfőnök.-Na,szóval Alexa!
-Hát nekem a nyaram azzal telt, hogy ezzel a két idiótával voltam- mutatott a fiúkra.-És anyámnál voltam Ericcel.
-Értem, akkor eltelt nektek is a nyaratok. És Katie- a nevem hallatára felkaptam a fejem.- Őszinte részvétem!
Bólintottam.Ben simogatta a hátam.Vettem pár nagyon mély lélegzetet, majd mikor megszólalt a csengő gyorsan felpattantam a székemről és meg sem álltam a lánymosdóig.Csöngetéskor írtam Bennek,hogy hol van óránk.Mert a faliújság a suli másik zugában van.Amint megkaptam a választ feltápászkodtam a csempéről, megmostam hideg vízzel az arcom, és két szót suttogtam magam elé:Érős vagyok.Elfutottam a matek teremig.A tanár még nem volt bent, így hát leültem a szokott helyemre a hátsó padba Alexa mellé. Ez az óra is ugyanúgy telt, mint az előző. Nyári élménybeszámolók sokaságát hallgattuk végig.Plusz egy bonyolult matekpélda,amit nekem kellett megoldani a hosszas eszmecsere miatt Lexivel.Éljenek a ,,büntetések"!
-Könyörgöm,ne kelljen-néztem könyörgően Mr Taylorra.
-Green az agyamra mész- csóválta fejét.-Ülj vissza a helyedre.
Lexi a arcát a könyvébe temette és hangosan röhögött.Ben hátrafordult és valamit beszólt nekünk,mire Nate hangosan felnevetett.
-Green,Parker,Black és Rhone az igazgatóiba-mutatott az ajtó felé.
Egymásra néztünk gyorsan összeszedtük a holmijainkat és elmentünk az igazgatóiba.
-Megint miattatok ülök itt- mérgelődött Ben.
-Miattunk?-nézett fel döbbenten Nate a mobiljából.
-De ne mond,hogy nem hiányzott-böktem vállon Bent.
-Eric ma úgy köszönt el,hogy hiányzik neki az osztályfőnökünk,de azért reméli,hogy az első napon nem kell meglátogatnia-magyarázta Lexi.
-Hát pedig megfogja- vontam vállat.
-Kate, ez még csak az első napunk.
Az igazgató kilépett az irodájából.
-Már megint ti?
-Csókolom- intettem.
-Hadd találjam ki!Mr Taylor-morogta és leült a székébe
-Megeshet- válaszoltam.
-Nem tudtatok volna jövőhétig várni? Mivel húztátok ki a gyufát?
-Nevettünk-vontam vállat.
-Tudjátok,hogy nincsenek kötélből az idegei-kezdett bele szokásos mondókájába.-Mellesleg tudjátok,hogy miért van négy szék az irodámban?
Vállat vontunk.
-Miattatok.Szerdán bünti-jelentette be az ítéletet.
-És kivel van a büntink?-kérdezte Nate.
-A színházteremben lesz-mondta az igazgató.
-Csak azt ne!-mondtuk egyszerre.
-Pedig de. A bünti pedig díszletfestés Mr.Colins-al-mondta.
-Ne már-horkant fel Ben.-Engem utál Mr Colins. Olyan ördögi szemei vannak.
-Hát drágáim előbb kellet volna gondolkoznotok. Most pedig mars vissza órára- mutotatott az ajtó felé.
-Miért van az, hogy vagy a könyvtárba megyünk könyvet rendezgetni vagy a színházterembe díszletet festeni?
-Mert tudják, hogy ezt a kér helyet kerüljük a leggyakrabban- magyarázta Lexi erősen gesztikulálva.
-Ha bemegyek a színházterembe,akkor csak alszom.Ha bemegyek a könyvtárba-magyarázta Nate,de megakadt.-Be se megyek.
Miközben ezen vitatkoztunk kicsengettek.
-Mi lesz a harmadik óra?-kérdezte Lexi.
-Ma csak két óránk van.Nem emlékszel?!- bökte őt homlokon Nate.
-De miért?- nézett rá meglepetten.
-Mert ma csak megnyitó és gyors találkozó néhány tanárral azért-magyarázta.
-Akkor kávézó-szólaltam meg.
-Pontosan- csettintett Ben.
-Nando's?-kérdezte Lexi.
-Nem,kizárt.Senkivel sem akarok összefutni ott-tiltakoztam.
-Kivel futnál össze?- ráncolta a szemöldökét Nate.
-Ne feszegessük!Irány a Starbucks-indultam a suli ajtaja felé.

A kávézó ajtaján belépve majd a guta ütött meg. Niall és Sophie enyelegtek az egyik asztalnál a másiknál pedig Harry kortyolgatta kényelmesen az italát.
-Hátra arc- szólaltam meg.
-Az ott nem Sophie?-kérdezte Ben.-Köszönjünk neki.
-Ne- de már késő volt.
Harry is hirtelen felkapta a fejét majd mikor meglátott felállt odajött hozzám és megölelt.A többiek felváltva a torkukat köszörülték.Feléjük fordultam.
-Srácok,ő itt Harry-mutattam rá.-Harry ők itt Alexa,Nate és Ben, a barátaim.
-Sziasztok- vigyorgott rájuk.
-Üljetek le hozzám.Legalább nem kell egyedül lennem és néznem tovább a turbékolást-nevetett és húzott minket az asztala felé.
Később a kis szerelmes pár is csatlakozott hozzánk.Alexának igencsak szimpatikus volt Harry és Sophie is.Mondjuk Ben és Nate eleinte kicsit ellenszenvesek voltak.Miután megittunk a kávéjainkat. Elmentünk haza.Otthon megkaptuk a letolást a sulis akciónk miatt.Időközben Davidet felhívta az igazgató.Pedig azt hittem, hogy most nem fogja.David jól letolt.Tátott szájjal hallgattam végig.Nem hittem volna, hogy ennyire szigorú is tud lenni.Nem büntetett meg és semmi egyéb,de a szavai azok eléggé fájtak. Tudom, hogy nincs jó passzban, de akkoris.Chris sincs a toppon,ő épp Sophien és Niallen van kiakadva.Eléggé meglepődtem amikor Alexa odaült mellé a kanapéra.Chris pedig csak úgy simán, magától elkezdett beszélni. Végül már nevettek is.Közelebb húzódtam és el kezdtem hallgatózni.Mire elcsíptem volna valamit, valaki megkocogtatta a vállam.Idegesen megfordultam.
-Mit akarsz?- suttogtam.
-Hallgatózni rossz dolog- csóválta a fejét Niall.
-Hagyjál!Menjél Sophiehoz-visszafordultam Alexáékhoz.
-Kate, hagyd már! Úgyis elmondja!- elrántott az ajtótól.
-Niall,te ünneprontó-puffogtam.
-Nem igaz, nem vagyok az- tiltakozott.-Csak beszélni szeretnék veled.
Leültünk a konyhába.Öntöttem magamnak narancslevet.
-Hallgatlak-szóltam Niallnek.
-Sophieról lenne szó- köszörülte meg a torkát.- Tudod, most lesz egy hete, hogy járunk és tudom, hogy nem akar felhajtást de akkor is, annyit szenvedtünk egymás miatt, hogy legalább az egy hetes fordulónkat meg kéne ünnepelni ha a többit nem is.
-Rossz emberhez jöttél-nevettem fel.
-Jaj kérlek, csak annyit mondj, hogy jó ötlet-e-könyörgött.
-Nem tudom.Nekem ez túl nyálas.De csináld,ő Sophie.És amúgy miért nem Alicet kérdezed?-néztem rá döbbenten.
-Nateval és Bennel társalog az emeleten.
-Rich?
-Lakást néz Daviddel-vont vállat.
-Ajj már ezt nem hiszem el. Na jó egy romantikus vacsiba szerintem egyikőtök sem hal bele- ezzel azügyet lezártnak tekintettem.
Visszamentem a nappaliba hallgatózni.De addigra Alexa már nem volt ott.
-Hol van Lexi?-kérdeztem Christ,aki nagyon megijedt amikor meglátott.
-Azt hiszem felment Sophie szobájába- vont vállat.
-Sophiehoz?-kérdeztem.
-Nem, Niallhez-forgatta a szemét.
Nem válaszoltam neki csak kimentem a nappaliból egyenesen az udvarra, ahol leültem a medence mellé.Harry néhány perc múlva leült mellém,minden szó nélkül.
Némán ücsörögtünk egymás mellett végül ő törte meg a csendet.
-Milyen volt az első napod?
-Már meglátogattam az igazgatóit.Kaptam büntit-nevettem.
-Gyorsan kezded- bökött oldalba.- Sokszor én is visszamennék a gimibe- sóhajtott.
-Igen?-néztem döbbenten aztán elkezdtem nevetni.-A srácokkal folyton az a büntink,hogy könyvet pakolunk a könyvtárban vagy díszletet festünk a színházban-magyaráztam
-Tudod elég uncsi sokszor a magántanárt hallgatni. Pakolni? Festeni? Szörnyen hangzik- mosolygott.
-Minden egyes ecsetvonásnál Ben nyavalyog,hogy milyen szar barátai vannak-nevettem.
-Felveszed nekem?
-Aha-válaszoltam nevetve.-Van egy komoly kérdésem-bólintott.-Alexa és Chris beszélgettek a nappaliban,de Niall kirángatott és mire visszamentem Lexi nem volt ott,mert hogy felment Sophiehoz.De amikor megjelentem Chris nagyon ijedt arcot vágott.
Harry mosolygott,majd elkomorodott.Tud valamit.

11.fejezet:David és a minyonok

Sziasztok!Ne feledjétek,hogy még mindig a kérdéseiteket várjuk!Erről bővebben az előző bejegyzésben olvashattok.És ne felejtsetek komizni sem!Puszi:Amy és Liza:)♥

Az élet nagy pillanatait nem feltétlen megcselekedjük. Van, hogy egyszerűen csak megtörténnek. Nem azt mondom, hogy nem irányíthatjuk a saját életünket... Kezünkben az irányítás. Legyen is! De ne feledjük, hogy bármikor megeshet, hogy kilépünk otthonról, és az egész életünk megváltozik. Az univerzumnak terve van velünk. De ez a terv folyton változik. Egy pillangó megrebbenti a szárnyát és elered az eső. Ijesztő lehet, de csodálatos is. Folyamatosan dolgoznak a gépezet fogaskerekei, hogy te végül pontosan akkor, pontosan ott legyél, ahol lenned kell. Jó helyen, jó időben.

Chris egész délután nem jött haza,David a szobájában volt.Nem hiszem el. Mint valami 5 éves kisgyerekek. Harry elment bulizni, Sophie és Niall meg csak turbékolnak. Én pedig ülök a szobámba.Jobb már nem is lehetne. Ha most otthon lennék elmennék valahova a barátaimmal, de nem.Nekem itt kell punnyadnom. Felhívtam skypen Lexit.Ott volt nála Ben aki a telefonját nyomogatta.Ez még nagyobb kocka, mint volt.Integettem neki, kiabáltam rá, de észre sem vett.
-Ben!-ordítottam,szegény leesett az ágyról.
-Mi van?- nézett körbe ijedten.
-Katie vagyok,szia-köszöntem neki.
-Ööö, szia! Mióta is beszélünk?- kérdezte.
-Már vagy negyed órája nézem, ahogy a jövendőbeli csajoddal SMS-ezel- vontam vállat.
Alexa belenézett Ben telefonjába.
-Nateval-mosolygott.
-Ooo, hát akkor nem- nevettem.-De minek írogatsz Nateval?-kérdeztem gyanakvóan.
-Hogy aludjon ő is itt-válaszolt Ben,olyan természetes hangnemben,mintha csak azt mondaná,hogy fiú.
-Te ott alszol?-kérdeztem.
-Eric szobájában-bólintott,és egy percre kinézett a mobiljából.
-Én ezt nem hiszem el! Haza akarok menni!- kezdtem el nyafogni.
-Nem aludhatnál itt-válaszolt Ben.-Nincs több matrac.
-Lexi mellett is elférek- érveltem.
-Én miért nem aludhatok melletted?-nézett Ben Lexire.
-Mert te nem vagy lány!- ütötte őt vállba.
-Srácok,mondjuk megkérdezhetnétek,hogy mikor megyek haza,mert nagyon hiányzom-próbáltam velük beszélgetni.
-De nem hiányzol-volt vállat Ben.
-Most megütnélek-mosolyogtam,erre Alexa megütötte.
Igen,ezért vagyunk mi a legjobb barátnők.Meséltem nekik a napomról,mert Benbe végre beleköltözött a kedvesség és megkérdezte.
-Aztán voltunk sátorozni.Aha-beszéltem,erre Ben belekiabált.
-Jön Nate-kiabálta,Alexa fejbe vágta.
-Fogd be! Most épp élménybeszámolót tart!
-Itt van Nate a bejárati ajtóban.Sipirc-lökte le Alexát az ágyról,hallottam,hogy Alexa szitkozódva becsapja a szobája ajtaját.-Kiment,beszélhetünk arról a Harryről-mosolygott Ben a kamerába.
-Ajj már! Ne kezd te is!- legyintettem.
Nate egyszer csak beugrott a képbe.
-Persze a lány meg leül a földre-zsörtölődött Alexa és elkezdte püfölni Natet.
-Most mi van??- nézett fel rá idegesen.
-Az egyetlen lány a szobában leakar ülni-morogta Alexa.
-Kettő van-válaszolta Nate.
-Hol látsz te kettőt?-kérdezte Ben.
-Katie is itt van-mindenki fogta a fejét.
-De ő nem fog leülni te hülye!
-He?-bámult értetlenül Nate.
-Semmi gond-nevetett Ben.
És én még azt hittem, hogy én maradtam az idiótákkal.Rosszul hittem.Még órákon át beszélgettünk,aztán elnyomott az álom.Már éjfél is elmúlt.
Reggel nyúzottan ébredtem.Kivánszorogtam a konyháig,ahol David aludt a müzlis tál mellett.Hanry pedig olvasta az újságját. Lynda pedig a laptopját bújta és nagyon írt valamit.
-Mit csinálsz?- ültem le mellé.
-Munka-válaszolt.-Reggelizz-utasított.
-Nem vagyok éhes- vontam vállat.- Neki mi baja van?- böktem David felé.
-Buli-legyintett.- Pár óra múlva jobban lesz.
-De a szobájában puffogott egész este-válaszoltam.
-Hajnalban ment el-legyintett Lynda.
-Értem- bólintottam.-Várj, kitalálom. A sárga földig itta magát.
-Mit szólnál,ha ma elmennénk valahova és kiszakítanánk ebből a közegből?-kérdezte Harry.
-Családi nap?-kérdeztem.-Gondolod,hogy ez segít?
-Nem,de az sem segít,hogy a szomszédban van Chris-válaszolt Hanry.
-Nem állnak szóba- világosítottam fel.
-Ez a lényeg-vont vállat Hanry.-Mert akármilyen sértődöttek is,csak kötekednének-magyarázta Hanry.-Tapsasztalt vagyok,na.
-Oké azt hiszem leesett. Azt azonban még mindig nem tudom, hogy ettől mivel lesz jobb neki.
-Velünk lesz-mondta Hanry.
-Na,jó elmélkedjetek csak-állt fel Lynda.Elpakolta a laptopját a táskájába,elköszönt Hanrytől és még odaszólt nekünk.-Sok szerencsét!Sziasztok!
-Szia- intettünk, majd visszafordultam Hanryhez.- Szerintem hagyjuk üllepedni a dolgokat, minden jobb lesz pár nap múlva.
-Csak egy közös program-mondta.-Keltsük fel.
-Hagyd már!-szóltam rá.- Most olyan békés.
Csúnyán rám nézett megbökte Davidet,aki kómásan felnézett és mielőtt visszaejtette volna a fejét,Hanry nyomott elé egy pohár kávét.Csak morgott valamit majd odébb lökte a bögrét.Körülbelül fél óra múlva megkérdezte,hogy mit akartunk.Majd mikor elmondtuk hevesen tiltakozni kezdett.
-Jó,talán nem halok bele. Menjünk-vonta meg a vállát.
-Előbb öltözz fel- mutattam végig rajta,bement a szobájába.
-Na hova megyünk Hanry?-kérdeztem.
-A szomszédba- súgta a fülembe.-David autóba- kiáltotta el magát.
Ő pedig boldogan belehuppant az autóba, mint egy kisgyerek. Majd mikor Hanry megállt a szomszéd ház előtt és azt mondta, hogy megérkeztünk furán nézett rá.
-Apa,oda most nem megyek be-tiltakozott.
Rá néztem Hanryre,hogy ezt most tényleg hagyjuk.Sóhajtott egyet, kinyitotta az ajtót majd megfogta David karját és úgy kezdte el rángatni a bejárat felé.
-Apa,programról volt szó-nézett könyörgően Hanryre.
-Jól van,ülj vissza a kocsiba-sóhajtott Hanry.-Hogy mit meg nem teszek a gyerekekért!
Elmentünk a McDonald's-ba. Amíg David kiment a mosdóba,rápirítottam Hanryre.
-Hogy te milyen kreatív vagy!
-Most mi van?-kérdezte.
-McDonald's komolyan?Nézzél már rá-mutattam a mosdó felé,ahol David pár perce eltűnt.
-Nem volt semmi más ötletem.Ki akartam őket békíteni-magyarázta.
-Menjünk abba a csúszdás vízi parkba, tudod-mutogattam a levegőben.
-Rendben- vont vállat.


-Hová megyünk?Miért kellett a fürdőruha?-kíváncsiskodott David útközben a park felé.
-Titok- mosolyogtam rá.
Amikor kiszálltunk a kocsiból,David elkezdett ugrálni,mint egy öt éves.
-Mi tetszik ennyire David?-kérdeztem.
-Az a sok csúszda!
Miközben David teljesen elvarázsolva elindult a bejárat felé,rá kacsintottam Hanryre.
-Így kell programot szervezni!
-Most az egyszer te nyertél- forgatta a szemeit.
Nevettem és elindultam David után,aki már a belépőket vette.
-Nyugodj meg- veregettem vállba.
-De mondom,hogy két felnőtt és egy gyerek jegy lesz-artikulált.
-Biztos?- nézett rá az eladó.
-Három egész napos jegy lesz-állt elé Hanry.
-Tessék- mosolygott rá a nő.
-Apa ezt hogy csináltad?-kérdezte David.
-Normális vagyok-mosolygott,szétosztotta köztünk a karszalagot.
Majd kezdődött a móka.Elfutottunk az első csúszdához.Mindent többször is kipróbáltunk.Még Hanry is csúszdázott velünk.Aztán David talált magának valami hülyeséget.Volt valami vízi vár,ahol ágyúval lehetett egymásra lövöldözni.Élmény volt vele ott időzni. Hanry lefényképezett minket.Mindketten őszintén mosolygunk azon képen. Este ki is nyomtattam és ráragasztottam a tükröm tetejére, hogy mindig emlékezzek erre a pillanatra.
Másnap korán reggel ,,kedves" ébresztésben volt részem.
-Katie!Katie!Ma hova megyünk?-kiabálta David az ágyamban ugrálva.
-Sehova- dünnyögtem.
-Na!Na!-kiabálta.
-Menj Chrishez-szóltam rá.
-Katie!
-Mi van?- ásítottam.
-De apu is azt mondta, hogy elmegyünk valahova!
-Ne már-csapkodtam a párnám.
-Pedig de-vigyorgott.
-Zaklasd Sophiet, kérlek.
-10 perc Green,10 perc!-kiment a szobámból.
Kivánszorogtam a konyhába.Ledobtam magam a székre és szépen komótosan megreggeliztem.
-Na gyerekek,mit csináljunk ma?-kérdezte Hanry.
-Semmit- szólaltam fel.
-Ugorjunk be a kávézóba egy sütire,és kitaláljuk-vettette fel David,felállt és elindult a szobája felé.-Megyek öltözni.
-Hanry ennyire utálsz?- néztem rá.
-Öltözz-mutatott a szobám irányába.
-Nem- makacsoltam meg magam.
-Nem mondom kétszer-mondta Hanry és elkezdett lepakolni az asztalról.
Sóhajtottam és elindultam a szobám felé.Felöltöztem.Gyorsan emberi formát varázsoltam magamnak.Az előszobában várt rám Hanry és David.
-Mehetünk?- kérdezték egyszerre.
Bólintottam.Bevágódtunk Hanry kocsijába és elmentünk a kávézóba.David egész úton azon gondolkodott, hogy hova is menjünk ma.
-Este van Chris fellépése.Nem akarok elkésni.Szóval úgy irányítsuk-szóltam közbe,amire David arca eltorzult.
Sóhajtottam egyet, majd rájöttem,hogy a legjobb ember előtt emlegetem.
-Hol lesz?-nézett rám.
-Az egyik kávézóban.Fú,nem tudom mi a neve-gondolkodtam.
-Én tudom- mosolyodott el.
-Meg is mondod, vagy megtartod magadnak?- förmedtem rá.
-Chris megírta üzenetben.Szerintem nem fogta fel,hogy nem vagyunk barátok-váltott hirtelen komolyra.
-Szerintem nem Chris volt-vigyorogtam.
-Pedig de.
-Ne tegyél úgy,mintha más nem írhatna a telefonjáról sms-t.És amikor te írtál Sophie nevében Niallnek,Sophie telefonjáról?
-Hát de írhat- mosolygott.- Azok a szép SMS-ek.
Hanry szótlanul megállt a kávézó előtt.Bementünk és rendeltünk néhány finomságot.
-Mit szólnátok,ha moziba mennénk?-vetettem fel ötletem.
-Adnak valami jó filmet?-kérdezte Hanry.
-Gru 2?-mosolyogtam.
-Úúú olyan cukii, hogy belehaloooook- kiabálta David.
-Oké,benne vagyok-mosolygott Hanry.
Megettük a sütiket és elindultunk a moziba.A film tényleg nagyon cuki volt.Még Hanry is élvezte.A moziból kiérve megbeszéltük,hogy kinek melyik rész volt a kedvence. Davidnek a minyonok voltak a kedvencei. Hanrynek a vége tetszett a legjobban.Nekem pedig, hát minden.
Otthon gyorsan elkészültem és elmentem Lilyékkel a ,,Ki mit tud?" helyszínére.Rajtam kívül mindenki hallotta már Chris dalát,ami állítólag a sajátja,csak én nem.Hagyom magam meglepni.Hisz a meglepetés ereje mindig nagyot üt. Chris volt az utolsó fellépő.A mezőny elég erős.Nagyon jók a többiek. Kiállt a színpadra egy szál gitárral a kezében és mindenkit elkápráztatott,még engem is.A dal elején megláttam Davidet a bejáratnál. Chrisből ki se néztem volna,hogy tud énekelni,ehhez képest nagyon tehetséges.Ez a meglepetések estéje.Az eredményhirdetésnél görcsben állt a gyomrom.Biztos vagyok benne,hogy a Chris fog nyerni hiszen messze ő volt a legjobb.És persze igazam is lett.Amikor Chris lejött a színpadról,David odafutott és gratulált neki.
Aztán el is ment.Hát legalább ennyit megtett.Nagyon büszkék voltunk Chrisre. Lily hazament,Alicék csatlakoztak hozzánk és megünnepeltük az új énekesünket.Késő este, enyhén illuminált állapotban értünk haza.Persze Hanryéktől reggel meg is kaptuk a magunkét.Pedig csak egy kicsit jól éreztük magunkat.Túl jól is.
Lynda segítségével becsomagoltam,ugyanis ma hazamegyünk.Végre. El sem hiszem. Londnon, édes London, vigyázz jövök.A nap hátralévő részét Alicékkal töltöttük.Indulás előtt elbúcsúztunk mindenkitől.Majd következett a hosszú, fárasztó utazás.

Hírek

Sziasztok!Van egy ötletünk,egy videóban válaszolunk a kérdéseitekre,bármiről lehet kérdezni!Bármennyi kérdést feltehettek!A kérdéseket e-mailben(ineedahero1d@gmail.com) vagy pedig a bejegyzés alatt tehetitek fel.Fontos tudni még,hogy nem csak erről a blogról lehet kérdezni,hanem az összes blogunkról:azaz I need a hero,Dark Secrets és My new life.  A blog keletkezésével,jövőjével kapcsolatban bármire válaszolunk.A véleményeitekre is reagálunk.                                                                                                                                           Puszi:Amy és Liza♥

10.fejezet:Új barát

Sziasztok! Igen, igen tudjuk,itt is kicsit késve hoztuk meg a részt, de nézzétek el nekünk. Az a fránya iskola. De azért reméljük, hogy tetszik:)) Puszi: Liza és Amy:)♥

“Az élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre.”

Azt hittem,hogy Eric a legfárasztóbb ember a környezetemben,de akkor még nem ismertem Sophiet,aki még fárasztóbb,nem is ő a fárasztó,hanem a folytonos vihogása amikor üzenetet kap.Miért kell ezt csinálnia?És Chrisnek miért kell mindig mindent kommentálnia?!Miért?!Miután kicsit többet beszélgettünk és sok időt töltöttünk együtt,kezdtem megkedvelni.Csak egy dolog ami miatt mindig kicsit csalódok, az Niall Horan és a One direction.Sophie bemutatta nekem Jeremyt,kicsit olyan mintha Bennel beszélgetnék,talán rosszabb is.Érdekes lesz itt a Morgan családnál.Mindenki furcsa, a fiúk kicsit hülyék,Lilyvel még nem beszéltem,de a létézését érzem,mivel elküldött minket Bristolba.Sophie meg Sophie.El sem tudom képzelni, hogy mi lesz itt akkor,amikor megtámad minket 5- Chris szerint hatalmas- idióta.De nem értem,hogy ha ennnyire utálja őket,akkor miért jön velünk Liam és Niall bristolba.Nem értem a logikát.Sőt, Chris gondolkozás módját sem értem.Maga az egész ember nekem túl sok.De mindegy. Ha ő így akarja, akkor így is lesz.Végül is túl éltem a hétvégét,egész aranyosak ezek a fiúk.Igaz, hogy a másik hármat nem ismerem, de azzal a véleménnyel vagyok, hogy a lelki világomnak jobb ez így.Bár Niall váltig állítja,hogy a többiek is cukik.Igen azt mondta ,,cukik".Néha kicsit cikin viselkednek.Vagyis hát, Niallnek szokása elpirulni Sophie közelében.Sophie meg vihorászik.Nem jósolok nekik egy hetet és már együtt is lesznek.Daviddel fogadtunk egy kisebb vagyonban,három hétre fogadtam,David egyre.Remélem, hogy kivételesen én nyerek.Direkt fogadtam ennyiben,mert ezek addig fogják húzni,ameddig csak lehet.Sőt lehet, hogy még karácsonykor is csak a vihorászásnál fognak tartani, de akkor mér nekem is közbe fog kelleni avatkozni.Habár ha jobban belegondolok, fogadhattam volna arra is, hogy majd esetleg szilveszterkor lesz valami.Remélem senki nem avatkozik bele,mert az agyonütöm.Túl sok pénzt veszíthetek.Legalább még 3 hétig bírják ki.

Eltelt pár nap és Lily kitalálta,hogy a szünet hátralevő részét Bristolban töltjük. Juhú!Jobb már nem is lehetne.A vásárlás és a Morganson háború után egy Anderson-féle tóparti piknikre mentünk.Mostanában Hanry és Lynda eléggé beleélték magukat abba, hogy depressziós a gyerek, változás kell neki. Ezért fogták magukat becsomagoltak egy halom kaját majd engem és Davidet szó szerint belelökdöstek az autóba.És elmentünk a tópartra,ahol már jártam korábban Richékkel.Leültünk az egyik fapadhoz és elkezdtem élvezni az utolsó erősebb napsugarakat az ősz kezdete előtt.Lyndáék úsztak egyet.David pedig csináltatott magáról egy fotót,hogy feldobja Instagramra.Úgy csinál, mintha annyira sokan néznék a képeit.Csináltunk egy közös képet és én is feldobtam Instára,Last family trip címmel.Pár perc múlva David levágott egy kisebb hisztit,hogy én mennyivel később raktam fel és már mennyi embernek tetszik.Lyndáék elvették a telefonjainkat.
-Most a családdal vagytok! Muszáj itt is ezekkel a kütyükkel élnetek?- tette bele őket a táskájába.
-Csak dokumentáltuk a családi napot-mentegetőzött David.
-Dokumentáld a végén-morgott Lynda.
-De, de...- kezdett bele David a a komoly érvekbe, de Hanry azonnal leállította.
-Hallgass anyádra!
Lynda előhúzott a táskájából egy ultramodern fényképezőgépet.
-Családi fotózkodás!-kiáltotta el magát.
-Nem hiszem el!Neki miért szabad?-kérdeztem felháborodottan.
-Mert én felnőtt vagyok- érvelt.
-Én is-ütött büszkén a mellkasára David.
-Persze kisfiam- bólogatott Hanry.
-Csak viselkednél is úgy-kommentáltam a történteket,utána visszafeküdtem a pokrócomra feltettem a napszemüvegemet.
A felnőttek és az állítólagos felnőtt nekiálltak enni.
-Én nem kapok?-háborogtam.
-Ülj ide közénk- vett elő Lynda egy tányért és letette egy üres helyre.
-Mit eszünk?-kérdeztem,és Lynda felsorolt egy csomó kaját.
-Okés, akkor én kérek egy kicsit mindenből.
Miután mindenki jóllakott.Egy kicsit beszéltünk,aztán labdáztunk a tóban.Szép volt, jó volt, de hamar vége lett.
Hazaérkezésünk után nem sokkal megismertem egy újabb ,,cuki" One Direction tagot,ahogy Niall mondaná.A srác göndör fürtjei szerteszét álltak, smaragdzöld szemei pedig vidáman csillogtak,egy féloldalas mosollyal köszöntött.Ennyit láttam eddig Harryből,a tetteit jobban érzékelem. Összeakarja hozni Sophiéket.Úgy tűnik meg akar halni.Ezek szerint nekem is közbe kell lépnem, hogy megtudjam akadályozni a terveit.Az első nap Sophieék randija után a fiúk a nappaliban söröztek,nem hittem a szememnek, amikor egy nappaliban nevetgélve megláttam az unokatesómat és a hülye haverját,meg a a One directiont.Aztán Niall és Sophie felmentek Sophie szobájába.Odaültem a fiúk közé és elkezdtem hallgatni a beszélgetésüket.Eleinte hülyén éreztem magam.Chris és David valami nagyon ,,komoly" dolgon elkezdtek veszekedni,először még csak néztem és vártam,hátha befejezik,de nem.Mit vártam?!Aztán megböktem Harryt,hogy van-e egy füldugója.Nevetve elkezdte rázni a fejét, majd intett, hogy kövessem a konyhába.Nem értettem mit akar,de aztán végül is követtem.Kivett a hűtőből egy doboz narancslevet majd letett két poharat az asztalra.Levágódtam az egyik székre.Beleittam a hűsítő italba aztán felnéztem rá.
-Mit szeretnél?- kérdeztem.
Mosolygott és leült velem szembe.Azok a zöld szemek.
-Csak beszélgetni akartam- vont vállat.
-Na és miről?-mosolyogtam rá.
-Furcsa,hogy rokonságban vagy az Andersonokkal és normális vagy-nevetett.
-Normális?Ugyan-intettem.
Elkezdte tanulmányozni az egyik tetoválást a karján.
-Hogyhogy így elcsendesedtél?
-Nem tudom-beszélt komolyan.-Te ilyen lázadó vagy?-mutatott a hajamra.
-Mondhatjuk így is, de igazából csak egyedi a stílusom-magyaráztam.
-Én bírom az ilyen lányokat-mosolygott rám.
-Te nem az idősebb nőket bírod?-mosolyogtam rá.
-Ez jó volt. Ez tetszett-nevetett.-Jófej vagy.
-De ez nem vicc volt-néztem komolyan.
-Nem, tudod én nem az idősebb nőket szeretem, hanem szimplán a nőket- kacsintott rám.
-Pedig olyan langyos kinézeted van-mosolyogtam rá.-Bocsi szavat tévesztettem.Meleg.
-Hmm, köszi, ilyet még nem kaptam- nyelet egy hatalmasat.
-Vicc volt-néztem komolyan.
-Ne aggódj, megszoktam ha lemondanak úgy, hogy nem is ismernek igazán- tekintetében furcsa csalódottság, nem is sokkal inkább szomorúság csillogott.
-Ne haragudj,én nem akartam.Csak ilyen vagyok-tettem a jobb kezem a vállára.
Szemebe nézett és elmosolyodott.
-Te amúgy,hogy kerültél ide?Lehet,hogy már mondta valamelyikőtök csak nem emlékszem-hozta fel a szomorú témát.
-Nem verjük nagy dobra-néztem szomorúan magam elé.
-Ne, ne haragudj ha olyat mondtam, amit nem kellett volna- kezdett el azonnal szabadkozni.
Gyorsan letöröltem egy könnycseppet és legyintettem.
-Hanry unokahúga vagyok és azért vagyok itt,mert-elcsuklott a hangom.
-Jó okes, sajnálom nem akarod, ne folytasd- guggolt le mellém majd átölelt.
-El szeretném mondani,úgy érzem,hogy el szeretném neked mondani.Te vagy az első olyan,akinek elmondom.A többiek azok nagyon közeli ismerősök-mondtam.
-Én nem erőltetek semmit.
-De, de muszáj. Meg kell tanulnom beszélni róla.
-London mellett laktunk anyával,anya Londonban dolgozott és autóbalesetben meghalt-sikerült kimondanom,de sírásban törtem ki.
-Istenem Katie- suttogta maga elé.- Ne haragudj, hogy felhoztam. Nem direkt volt.
-Nem tudhattad-válaszoltam,Harry erősen magához szorított,ebben a percben a két hülye gyerek berobogott a konyhába.
-Hova tűntetek?-kérdezték.
-Csak beszélgettünk-megittam az utolsó kortyot poharamból és kislisszantam a fiú között majd berohantam a fürdőbe, Harry pedig azonnal jött utánam.
-Tényleg nagyon sajnálom-mondta és közel lépett hozzám és mélyen a szemembe nézett,én csak megöleltem.
-Nem ennek így kellett lennie.Anyu már egy sokkal jobb és szebb helyen van, csak nekem nehéz ez az egész- csúsztam le a csempére.
Még egy kicsit beszélgettünk utána kimentünk Davidékhez,nehogy elkezdjenek kombinálni. Visszaültem a helyemre és elgondolkozva bámultam egy aprócska foltot a szőnyegen.Végül mind elaludtunk a kanapén.Mikor reggel felébredtem Niall még aludt,mikor jött ide?A konyhából beszélgetés szűrődött ki.Arról beszélgettek,hogy mit csináljunk ma,mikor meghallottam az állatkert szót,heves tiltakozásba kezdtem.Veszítettem.
Végigjártuk az egész állatkertet,jól éreztem magam,annyit nevettem Harryn.Elutánozta a majmokat, majd, amikor gumicukrot akart nekik adni az egyik elvette tőle az egész zacskót.
-Utálom a majmokat-forgatta a szemét.
Miután megvitattuk, hogy milyen gonoszak azok a kis élőlények fogtuk magunkat és vettünk egy halom vattacukrot és elindultunk az autó felé.Kitaláltuk,hogy grillezzünk,a felnőttek elmentek Rhodesékhez.Nincs is jobb az ilyen kis esti programoknál.Chris elment vásárolni.Okosnak éreztem magam, amikor kiderült,hogy rajtam kívül mindenki hülye a hús elkészítéséhez.Még Sophie is, pedig azt hittem, hogy legalább ő érteni fog hozzá.Chris étteremben dolgozik.Na jó.De legalább meg tudják sütni.Szóval így álltunk neki a komoly munkának. Vagyis én csináltam, Harry nézett, Sophie és Niall egymással voltak elfoglalva a többiek pedig eldőltek a fűben.Miután elkészült és elpusztítottunk mindent az utolsó morzsáig a fiúk kitalálták,hogy elmennek bulizni,vagyis mindenki Niallen kívül.Ő inkább otthon akart maradni romantikázni Sophieval, aki azonnal benne volt a dolgokban.Vagyis lett volna, csak megsajnáltak és hívtak filmezni. Valami rossz vígjátékot néztünk,de nem kommentáltam az eseményeket,amikor a filmnek vége lett elköszöntem és rákacsintottam Niallre.
Másnap délelőtt videójátékoztunk,ebéd után még mindig folytattuk aztán Sophiék elmentek sétálni.Sophiék összejöttek,míg elvonultak átöltözni,mert bőrig áztak a záporban.Elvertem egy díszpárnával Harryt.
-Hé,ezt miért?-kérdezte.
-Elvesztettem egy fogadást Daviddel miattad,és most egy kisebb vagyont ki kell fizetnem neki-kiabáltam.
David vigyorgott felém,oda adtam neki a nyereményét,had örüljön. És ezzel kisebb válságba jutottam.
-Ne haragudj. Kárpótolhatlak egy mozival?Én állom- nevetett Harry.
-Mindent te állsz-mosolyogtam rá.
-Indulhatunk?-kérdezte.
Végig néztem magamon és csak annyit kiáltottam,hogy nem és elrohantam haza.A lehető leggyorsabban átöltöztem és már mentem is vissza a többiekhez, azaz rohantam az utcán.Csak ketten mentünk moziba.Gyalogosan tettük meg az utat. Harry napszemüveg és sültös sapka mögé rejtette az arcát, hátha így senki sem ismeri fel őt. És siker.A moziba érve megnéztük mit vetítenek.Kiválasztottunk egy helyes kis vígjátékot.Végig röhögtük a filmet.Mozi után beültünk egy pizzériába.Nagyon jól éreztem magam egész nap.Kibeszéltük Niallt és Sophiet.Meséltem neki a hobbimról,ő meg a barátairól.Érdekes volt. Beszélt nekem a banda többi tagjáról, akiket állítólag mindenképp meg kell ismernem.Én ettől tartózkodom.Mikor megérkeztünk Morganékhez Sophiék Lilyvel filmeztek,csatlakoztunk hozzájuk,abban a percben Chris hazaérkezett a randijáról,mondta hogy holnap mindannyiunknak bemutatja Chloet.Gondolom a lány ugyanolyan hülye,mint ő.


Hmm, hatalmasat tévedtem. Chloe egyáltalán nem hülye. Igazából egy eléggé ravasz, körmönfont nőszemély.És amikor bemutatott minket neki a kávézóban,elkezdtem utálni,anélkül,hogy ismerném.Érdekes, pedig először szeretem megismerni az embert és aztán véleményt mondani róla, de most érzem, hogy nem leszünk jóban ezzel a lánnyal.Sok zűrt fog még okozni,úgy érzem.Remélem, hogy Chris szemei hamar felnyílnak vele kapcsolatban.Ahogy Harryre és Niallre nézett,gusztustalan.És az a lenéző stílus Daviddel szemben,ennek még lesznek nyomai.Meg egyébként is. Chrissel randizik, de más (foglalt) pasikkal szemezget?A találka után megbeszéltük Harryvel Chloet.Annyira megkedveltem.Ki hitte volna, hogy ő nem egy beképzelt fiatal?Nagyon megértő velem,és nagyon el tudok vele beszélgetni.És Chloeról is ugyanaz a véleménye mint nekem.El sem hiszem.Közösen kitaláltuk,hogy menjünk sátorozni,hívtuk Alicet és Richet.Kimentünk a partra és elosztottuk a sátrakat,én Alice-val osztozok egy sátron.
Aliceval nekiláttunk a sátrunk felállításának.Mindenki úszkált ,mi pedig sátrat állítottunk.Körülbelül fél óra alatt felállítottuk.Közben annyit nevettünk. Mi is csatlakoztunk az úszókhoz.Utána megéheztünk.Rengeteget kaját vittünk.A fiúk csináltak tábortüzet.
-Bejön Fürtöske,mi?-bökött oldalba Alice,mikor meglátta,hogy mosolyogva nézem Harryt és Niallt,ahogy társalognak,valami ,,komoly" témáról.
-Nem-ráztam a fejem.
-Ugyan.Nekem elmondhatod.Nem mondom el senkinek,csak a fiúknak és Sophienak-mosolygott.
-Még meggondolom-mosolyogtam rá.
-Szóval bejön-kiáltott fel Alice.
-Nem mondtam-szólam rá.
-De bejön?
-Alice nem!Szeretek vele beszélgetni.ENNYI!De ettől még ugyanúgy a One direction fiúbanda tagja-magyaráztam.
-Á,értem.
-Nem hiszem-nevettem.-Neked bejön Rich?
-Nem.Milyen kérdés ez?
-Ugyanilyen?-mosolyogtam.
-Általánosban tetszett-mosolygott.
-Ezt titkold el-nevettem.

Elég hamar elfáradtunk.És elvonultunk aludni,lefekvés előtt még egy kicsit piszkálták Sophiékat.Mindenki hamar álomba merült.
Reggel hangos veszekedésre riadtam fel,rá néztem Alicera ő sem tudta mi a fene történhetett.Gyorsan kimásztunk a sátorból.Chris és David ordítoztak egymással.Sophiék meglepetten nézték őket.A veszekedés után Chris elment.David pedig elment sétálni.És pont ezen a Chloen kell összeveszniük,istenem.Mikor David előkerült pár szót akartam vele váltani,de intett,hogy hagyjam békén.Senkivel sem beszélt.
Mindenki pakolt és nem kommunikáltunk egymással.Hazamentünk,otthon David senkivel sem beszélt Lilyn kívül,utána elvonult a szobájába. Chris nincs otthon.Komolyan kellett nekik ez a veszekedés?Két embernek aki ennyi ideje ismeri egymást?Nem értem őket.Pasik. Fura logika.