A fejlécet nagyon szépen köszönjük Miss Me-nek :))

2013. március 31., vasárnap

2.fejezet:Máshogy képzeltem el

Sziasztok emberkék! Meg is hoztuk új részünket,ami hosszabb lett,mint az előző.Sajnos nem kaptunk komikat,reméljük, hogy ennél a fejezetnél néhánnyal megleptek minket.
Sok puszi:Amy és Liza:)♥!

Hayley Williams! - paramore Photo

Amióta anya bejelentette az ítéletemet,eltelt egy kis idő.Anya nem mondott le róla,hogy elküldjön,de szerintem,ha még egyszer elszökök vagy lógok a suliból,akkor örök szobafogságra ítél.Szóval most megpróbálok jó és aranyos kislány lenni.Nem lehet az annyira nehéz és táncnak köszönhetően még kitartó is vagyok.Hihetetlen,de ez alatt a pár hét alatt sikerült elásni a csatabárdot azzal  az idiótával,pontosabban Ericcel.Holnap meg hál Istennek vége a sulinak.Az elmúlt hetekben sok időt töltöttem Alysonnnal és Nateval is belekeveredtem pár balhéba.Hmm,talán igaza van annak az Idiótának és rossz hatással vagyok a testvérére?Á nem, ez nem igaz.Alexa sem jobb nálam.Sőt,sokszor még rosszabb is.Vagy lehet,hogy én rontottam el?!Nem,ez hülyeség!
Londonban az időjárás nem hasonlít nyárira,szóval ez nagyban megnehezíti a nyárra való hangolódást.Pedig én imádom a nyarat,félreértés ne essen nincs semmi bajom a téllel,kifejezettem szeretek hóban sétálni.A karácsonyt,a meleg szobából nézni,ahogy odakint havazik.De a nyár az akkor is nyár.Számomra a nyár egyenlő a bulikkal és pasikkal.Persze nem vagyok olyasfajta lány,aki naponta váltogatja a partnereit.Csak szeretek élni.Alig várom,hogy holnap vége legyen a sulinak és pár hétig még a kapuját se lássam.Gyűlölöm azt a helyet,bárhol szívesebben vagyok,mint ott.Szerintem már csak a rácsok hiányoznak az ablakokból és simán lehetne egy fiatal korúaknak fenntartott börtön,ahol még tanulni is kell.Eric kitalálta,hogy szinte kényszerít arra,hogy vele töltsem a holnapi napom.Szerintem utál engem,mert ha szeretne, akkor inkább hagyná,hogy a barátaimmal legyek.Vagyis,hogy elmenjek Alysonnal a Starbucksba vagy Alexával megnézzek egy filmet,vagy Bennel elmenjek pizzázni,vagy Nateval bulizni.Nem is a testvérem,meg nem is a rokonom,de vigyáz rám,őriz engem és szerintem az lesz a büntetésem,hogy anya egész nyáron csak vele fog elengedni mindenhová,ahova csak menni szeretnék.A bristoli kiruccanásnak egy jó oldala lesz,két hétig még látnom sem kell Ericet.Inkább töltöm az időt a tyúkeszű unokatestvéremmel és az ő tyúkeszű haverjával,habár múltkor,amikor felhívtak,kiderült,hogy kettejük közül ki a tyúkeszű.Chris még a normálisat is megüti,ha összehasonlítom Daviddel.Legalább ott lesz Sophie,akivel talán még jól el is leszünk.Próbálom magam győzködni arról,hogy jól fogom magam érezni,ezért is beszéltem velük.És mintha az utolsó találkozásunk óta megváltoztak volna,bár azt le merem fogadni,hogy David majd a felnőttek előtt fogja tenni az eszét,kedves lesz velem.Aztán majd,ha nem látnak akkor a régi lesz.De én,én maradok.Nem fogok megváltozni Hanry vagy Lynda kedvéért, mert akkor nem érezném jól magam a bőrömben.Végül is Hanry bácsit szeretem,Lynda meg nagyon kedves velem.Szóval lehet,hogy visszajáró vendég leszek Bristolban.
Az elmúlt pár hét elég eseménydús volt,legalábbis az Ericcel való incidensem másnapja.Reggel mentünk Parkerékhez és Andrew a fekete nadrágjában mászkált amihez ilyen szürkés zakót vett fel,mikor anya megkérdezte,hogy miért szürke,akkor Andrew rávágta,hogy próbáljon a szobájába rángatni egy állatot,aztán nézze meg az öltözékét.Bégül anya megoldotta a gondot.Szóval Andrew sem úgy ment munkába,mint egy bohóc.
Vagy akkor ott vannak a próbák az elmúlt pár hétben még többet próbáltunk,mert van esély rá,hogy mehetünk egy elég nagy versenyre.Az a verseny egy nagy esemény a táncos világban.Egyszóval Greg mostanában jobban bele vetette magát a koreográfia kitalálásba,szóval még elviselhetetlenebb,mint általában.De felhasználta az ötletemet,ezért annyira nem utálom.Vagy mégis?Minden nap reggeltől estig bennfog minket a stúdióban,kezd elegünk lenni belőle,hisz nem is ő a főnök.
Köztünk nincs főnök,mindenki egyenrangú,ha annyira főnök kell akkor az Sam.De nincs főnökünk.Mi egy igazi csapat vagyunk,ahol minden egyes ember véleménye ugyanannyit ér.Csak valahogy Greg ezt annyira nem fogja fel.Mindegy,ha annyira imád parancsolgatni akkor parancsolgasson.Bár szerintem Elliot és Zeke jobban értik a dolgukat,mint ő.Ha így folytatja,akkor lázadás lesz, az biztos.A lázadásra szerintem nem kell sokáig várni,mert Alyson már így is elég sokszor beszól neki.Gina is oda-oda szólogat,de Greg még mindig nem kapcsolt.Én meg szokás szerint úgy fejezem ki a nem tetszésemet,hogy rá vigyorgok.Rosszabb esetben tiszta erőből rálépek a lábára.Amin mindenki szórakozik,csak Greg nem,meg persze Natalie néha rám szól,hogy ennyire ne nyíltan provokáljam.Csak az az egy gond, hogy én nem hallgatok rá.Nekem pont ő ne parancsolgasson!Félreértés ne essék,jóban vagyunk mi Natalivel,csak hogy is mondjam.Sokszor megtudnám fojtani egy kanál vízben is.Ő az egyetlen a csoportban,aki különösebben nem vált ki belőlem érzéseket.Nem is szeretem és nem is utálom. Egyszerűen mondva semleges számomra.A többieket szeretem Greg kivételével,de még Greg is szerethető.Legalábbis addig míg nem szólal meg.Aztán,mintha egy bomba robbanna az agyamban és kiakarom nyírni.De nem vagyok agresszív.Igaz,hogy Eric mást állít,de én nem vagyok az.Csak vele,őt szoktam megütni.Persze az nem lényeges,csak szeretetből teszem.Persze ő ezt nem így látja.Szerinte utálom őt.
Rászedtük Lexivel,hogy vigyen el minket vásárolni,kell pár új cucc.Egy sörért belement.Bejártunk vele két hatalmas áruházat.A végére azt hittem,hogy szívrohamot kap.Még ő is vett pár új cuccot és mikor megkérdeztük,hogy mi ennek a vásárlásnak az oka,akkor elárulta,hogy randija lesz.Végre lesz élete.Ha a randija jól sikerül,rólunk is leszáll majd.Greg egyik napra elengedett minket délután,én pedig azonnal kaptam az alkalmon és elhívtam Nate-et egy pizzára.Nate el is jött,örült neki,hogy végre a barátaimra is van időm.Nem csak a táncpróbán lógok egész nap,amikor éppen nem suliban vagyok.Szüksége van rám kémián.Nem egy álmos és fáradt emberre.,hanem akivel tud szórakozni.Már pedig az én vagyok.Mázlija,hogy nem szeretem a kémiát,és van időm vele hülyülni.Ben meg még mindig haragszik rám a múltkori kis incidens miatt.Legalább a legjobb barátja segíthet megbékíteni,bár lehet,hogy sikertelen lesz.Kétlem,hogy még szóba áll velem valaha.Annyi baromságot megbocsájtott már.Talán túl sokat is.Miután kibeszélgettük magunkat és már eléggé teletömtük magunkat.-Ha Greg tudná,hogy pizzát ettem,már halott lennék.A fejemben hallom:,,El fogsz hízni.A kondid,a kondid".Nagyon vicces amikor ezeket a szavakat kimondja.-Szóval miután Nateval ezeket befejeztük elmentünk Benhez.Becsöngettünk és pár perc múlva kinyílt az ajtó,és amikor Ben meglátott vissza csapta az ajtót.
-Nyisd ki!-kiabáltam be.
-Nem!-jött a válasz.
-Ne legyél már gyerekes Ben!-csatlakozott Nate is és rácsapott az ajtóra.
-Nem kell berendezést törni.Hé!-szólt a hátunk mögül Ben anyukája.-Beengedlek titeket.
-Anya NE!Eszedbe ne jusson!
-Miért?Ők a barátaid nem?
Mrs Rhone beengedett minket,mikor beléptünk az ajtón,Ben elkezdett rohanni az emeltre,mi pedig utána.
-Állj meg de azonnal!-szóltam rá.
De Ben mintha süket lenne berohant a szobájába.Hiába beszéltünk nem nyitotta ki.
-Ben figyelj.Sajnálom,tudom,hogy már eleged van belőlem.De én tiszta szívemből sajnálom.Elnézést nem akartam.-Továbbra sem nyitotta ki azért elindultam a lépcső felé.
-Kate-szólt Ben már kinyitotta az ajtót és felém jött,megálltam és csak néztem rá.
Egyre közelebb jött és megölelt.
-Hogy is tudnák rád haragudni-nevetett.-Még mindig beveszitek.
-Ben!-eltoltam magamtól és vállba vertem.
-Tudod,hogy szeretlek.Csak annyira jó érzés.
Még egyszer megölelt,de ez már inkább csoportosra sikerült,mert Nate szó szerint ránk vetette magát.
-Jobb barátokat nem is kívánhatok magamnak-nevettem rájuk.
Ezután átmentünk Alexáékhoz.Késő estig ott voltunk és jól éreztük magunkat.Eric,mint ünneprontó többször jött és mondta,hogy holnap suli és nem fogunk tudni felkelni.De ezeket a kijelentéseit figyelmen kívül hagytuk és beszélgettünk tovább.Másnap nehéz is volt felkelnem,jól le fogom késni a buszt és elkésünk a suliból.És életünk hátra lévő részében hallgathatjuk,hogy ő megmondta.

Alexa szemszöge:
-Hagyj már békén!NEM kelek fel-emelkedtem fel és beleordítottam a fülébe.
-Te nem vagy normális!Ma van az utolsó sulis nap és nem akarom,hogy elkéss,elmebeteg nőszemély!-kiabált és egyre távolodott.Kimásztam az ágyamból.Sajnáltam szegény srácot,hogy miattam felkelt ilyen korán.Ezért inkább nekiálltam készülődni.Eric a konyhában szorgoskodott. 
Csöndesen besurrantam a konyhába és megijesztettem szegény srácot.
-Alexa!Ezt miért kell?-kiabált rám.
-Akár indulhatunk is-mondtam.
-Előbb reggelizz!-szólt rám és már hozta is a reggelimet.
-Eric!Van egy tervem!-mondtam,mire Eric arca eltorzult.
- NE! Ne mond el!-kiabált rám.
- Most miért?-kérdeztem döbbenten,mondjuk sejtettem,hogy mi is ennek a nagy tiltakozásnak az oka.
-Katie mindjárt itt lesz,busszal jön és vele majd megoszthatod-hadarta.
-De én neked akarom elmondani!-makacsoltam meg magam.
-Én meg nem akarok több hülyeséget hallani.Életem 21 éve így telt el.Több hajfestést láttam mint a korombeli fiúk-nyavalygott.
Na igen Eric a bátyám.21 éves és ő vigyáz rám,míg apa nincs otthon,mivel anya New Yorkban él.Ő az egyetlen,aki könnyen viseli a természetem,a stílusomat meg úgy egészben engem.Persze Katie után. Azért a furcsa dolgok Ericből sem hiányoznak.Napokig sorolhatnám az Ő furcsaságait,de ennyi időm sajnos nincs.
-Na szóval meghallgatod?-kacsintottam rá.
- Ugye nem akarod befestetni a hajad kékre,zöldre,lilára vagy rózsaszínre,vagy esetleg más színűre?Piercing,tetoválás?- kérdezte kétségbeesve.
- Nem miért?Hogy gondolhatsz ilyet?-kérdeztem.
- Belőled indultam ki, ja és ismerlek már annyira-válaszolt és belekortyolt a narancslevébe.
- Ez esetben…tetoválást akarok és lilára festetem a hajam-mondtam komolyan,mire Eric kiköpte a narancslevet.
- MI?
- Csak vicc volt- nevettem rá.
- Rossz vicc volt- mondta komolyan,- de jó lenne indulni,mert elkésel.
-Én nem látom sehol Katiet-állapítottam meg.
-Akkor indulj el egyedül-mondta.
-Haha.Inkább kések el.Minél kevesebb idő abban a börtönben annál jobb. 
Katie pont az utolsó percben rohant be a lakásba,Eric már kínjában mosogatott.
Eric elvitt minket a suliba,Ben és Nate már a kapuban toporogtak és az órájukat bámulták.
-Mi tartott ennyi ideig?-kérdezték idegesen.
-Katie busszal jött-mondtam. 
- Eric hozott titeket?-kérdezte Ben.
- Szerinted ki más hozott volna?-néztem rá vigyorogva.
- Csak kérdeztem nem kell megenned-maga elé tartotta kezeit.
- Srácok,menjünk már-kezdett minket befelé rángatni Nate.
- Most hova sietsz?- kérdeztem.
- Te festeted magad kiscsibém?Két perc múlva csöngetnek,kicsit késtél-magyarázta,és már ketten ráncigáltak minket.
Felnevettem.
-Most,hogy mondod igen.
-Mindig is tudtam-nevetett.
-Menjünk már-tapsolt Katie.
-Halljátok megszólalt a késő-nevetett fel Nate.
A nap szokásosan unalmas volt,a hazafele út négyesben szórakoztató volt szokás szerint.Kate ma velem jön haza,ugyanis Eric vele tölti a napot,hogy ne keveredjen bele semmi rosszba.Nem mintha megakadályozhatná.
Mikor beléptünk az ajtón Eric a kanapén ült és bámulta a TV-t.Mikor elhaladtunk mellette felsóhajtott.
-Azt hittem színes hajjal jössz haza-mondta.
- Én ilyet nem szoktam csinálni-néztem vissza durcásan.
- Emlékeztesselek a narancssárga hajra?-kérdezte vigyorogva.
- Eric!-kiabáltam rá,felkaptam az egyik párnát és hozzávágtam.
Eric felpattant és elkezdett engem csikizni,pár perc múlva sikerült elmenekülnöm.Felrohantam a szobámba,egyedül.Miközben az ágyam felé tartottam a lábam beleakadt valamibe és orra estem.
- Úristen,Alexa! Mit műveltél?-rohant be Eric és Katie.
-Ki tette ezt ide?-emeltem fel a bátyám cipőjét.
-A manók-vont vállat.
-Gyere felsegítelek-lépet mellém Katie.
-Lányok megyünk vásárolni-jelentette be Eric.-Aztán kezdetét veszi a Katie-Eric családi nap.
-Inkább kihagyhatnánk.Tudod szerettem volna Alysonnal menni a kávézóba-válaszolta az érintett.
-Alyson ma itt alszik-mondtam.
-Cst..Az az ürügy-súgta nekem Kate.
Pár perc csönd telepedett közénk,amit végül a bátyám tört meg.
-Alexa.Két hétre megyünk anyához a nyáron-mondta Eric.
-Tessék?!Nem az nem lehet!-kiabáltam.
-Tudjátok mit?Ti ezt beszéljétek meg,addig én elmegyek-indult el a barátnőm az ajtóm felé.
-Nincs miről beszélni-intett Eric.
Eric erről többet nem szólt.
Beszálltunk a kocsiba,ez az egész nem hagyott nyugodni.Bekapcsoltam a rádiót és feltekertem a maximumra, mivel a kedvenc számom ment és így ki tudtam zárni a külvilágot.Eric letekerte a hangerőt.Csúnyán ránéztem, vissza akartam tekerni,de nem hagyta.
-Ezzel semmit nem oldasz meg! Beszélned kellene róla-mondta.
Nem volt kedvem szólni,áthúzódtam az ülés szélére és bámultam ki az ablakon.Nekidőltem az ablaknak.
- Alexa! Tudod,hogy én meghallgatlak.Bármit elmondhatsz-győzködött.
- Te inkább a vezetésre figyelj-utasítottam.
- Alexa.Veled megyek- mondta.
- Nagyszerű-morogtam.
- Mi a baj?
- Évek óta nagyon ritkán találkoztunk csak.Fontosabb volt neki az a rohadt munka,jó,hogy nem az egész nyarat kell New Yorkban töltenem.
- Azt akarta,de apa nem ment bele-mondta.
- Most ez komoly?-néztem Ericre,aki csak bólintott.
- Na gyere-mondta és kiszállt a kocsiból.
Csak most vettem észre,hogy már a bevásárlóközpont előtt álltunk.Kate is kiugrott a kocsiból,eddig semmi életjelet nem adott magáról,csak hagyta,hogy megbeszéljük a dolgokat mintha ő ott sem lenne. 
Kiszálltam a kocsiból és elindultam be. Először fagyasztott dolgokat vettünk.
-De most komolyan elment azt a hülye újságot szerkeszteni,most meg töltsem ott a nyarat- mérgelődtem és bevágtam egy zacskó gumicukrot a bevásárlókocsiba.
-Hé vigyázz! Én megértem, hogy ideges vagy, de inkább otthon tombold ki magad- szólt rám Kate.
Vettünk még chipseket,kekszeket,üdítőt és még egy csomó más dolgot.A hazaút csendesen telt,inkább csendben voltam.Katie néha megszólalt,de többnyire valami baromságot mondott.Jókedvre akart minket deríteni. Becipeltük az összes bevásárlótáskát.Elpakoltunk mindent a helyére.Öntöttem magamnak narancslevet és kimentem a kertbe. Lefeküdtem az egyik napágyba.
Bentről pedig kiszűrődött ahogy Katie még mindig Ericet győzködi,hogy fújja le a közös programot.Eric pedig hajthatatlan volt,szegény Katie milyen délutánja lesz.Sajnálom őt.Legalább addig is nyugtom lesz a bátyámtól.


Katie szemszöge:
-Eric,maradjunk otthon nézzünk megy egy filmet-győzködtem.
-Nem!Nézz ki,süt a nap!Semmi értelme bent lenni!
-Térden csúszva könyörögjek?-kérdeztem.
-Nem!Most nem tudsz meggyőzni!
-Feladom!Hova akarsz cipelni?
-Strandra!
-Minek?-kiabáltam.
-Nyár van!És mert hova máshova vinnélek?!-nevetett rám.
-Tudod mit!Legyen!De aztán hozz haza!Most pedig,ha megbocsájtasz szeretném felvenni a bikinimet-egy erősebb mozdulattal az ajtó felé löktem.
-De ez a nappali!Legalább menj a szobádba-kiabált rám.
-Milyen szobámba?
-A vendégszobába.Te lökött tyúk.
-Én nem vagyok lökött!Tudod,mindenki magából indul ki!
-Takarodj ki a nappaliból-kiabált.
-Csak utánad!-vágtam vissza.
-Feladom!Csak vedd már fel-ezzel kiment a nappaliból és becsapta maga mögött az ajtót.
Gyorsan felkaptam a bikinim és beengedtem a kint várakozó Ericet.
-Most miattad egy millió pasi fog körülöttünk legyeskedni.
-Mert?-kérdeztem csípőre tett kézzel.
-Izé.ÖÖ-dadogott amikor megfordultam előtte.
-Na?Elvitte a cica a nyelved vagy mi?-kérdeztem.
-Elég jó az alakod-bámult rám.
-Kezdj el táncolni,és neked is lehet ilyen-veregettem hátba.
-Már ne is haragudj de láttad már a testem?
-Igen láttam-vontam vállat-hidd el,azok a kockák nem sokáig lesznek ott.
-Ugyan kérlek,minden héten háromszor járok tornázni.
-A sörös üveg emelgetés nem számít tornának-vigyorogtam.
-Ez most fájt!-játszotta a sértődöttet.
-Na induljunk!Alexa,te takaríts ki és lehetőleg ne rúgjátok fel a házat Alyosonnal-szólt oda Alexának.
Persze,-vont vállat az érintett.
Ahhoz képes hogy nem volt milyen nagy kánikula a strandon elég sok ember volt.A medencék mellett egy csomó csaj napozott.Eric nem igazán nézte meg őket,még a napszemüvegét sem vette le.Habár,napszemüvegen keresztül a legegyszerűbb bámulni az embereket.Egyszer csak ez a marha taszított egyet rajtam és beleestem a jéghideg vizű medencébe.Szerintem ha elkezdünk állatként viselkedni akkor el fognak minket küldeni.Ez lenne a legegyszerűbb módja véget vetni a programnak.
-Te teljesen meghülyültél?-kiabáltam rá.
-Élvezd a vizet-vigyorgott,majd ledobta a törölközőket és napszemüvegét és beugrott utánam.
Ericcel a nap további része is így telt.Hülyültünk,hol ebben,hol abban a medencében,csúszdáztunk,fagyiztunk,pizzáztunk.Én csak néha szoktam gyorskaját enni,de most kivételt tettem.És megkértem a nagy sportembert,hogy holnap keljünk hatkor és menjünk el futni.Ez az ötlet már nem annyira tetszett neki.
De végül belement,aztán hazavitt.És ott maradt nálunk a kanapén,azért mert anya nincs az országban.És engem őrizni kell.Persze.Úgy csinál,mintha kislány lennék.És a szünetem első napja miért is telhetne pihenéssel,mikor vidámparkba is mehetek Ericcel?!Másra sem vágyom!Hiába mondtam neki,hogy nem vagyok öt éves,ezért elcibált.Még magamnak is alig merem bevallani,de jól éreztem magam Eric Parker társaságában egy vidámparkban.Ezt soha senkinek sem szabad megtudnia!Ericcel a legutóbbi komolyabb veszekedésünk óta sokkal jobban kijövünk egymással mint azelőtt.Vagyis,áá nem nem túlzok!Veszekedünk minden negyed órában.De csak olyan apróságokon,hogy hova menjünk és hova ne menjünk és miért ne menjünk.
A nyári szünetnek már a negyede eltelt és eddig még egyszer sem próbáltam lázadni.Azt csináltam amit anya akart,vagy éppen Eric.Anya megint országon kívül van és majd csak holnap jön haza.Ami nekem azért is jó,mert akkor nem kell többé elviselnem Ericet és az ő hülyeségeit.De végül is,ha anya otthon van ez akkor is nyakamon lóg,de ma én biztos hogy kiszökök.Szóval volt Eric,nincs Eric!Felöltöztem és kimásztam a szobám ablakán,remélem a kanapén alvó Eric ebből mit sem vesz észre.Mikor földet értem nagy meglepetés ért.Eric pontosan az ablakom alatt ült egy pokrócon és egy sörrel teli poharat tartott a kezében.
-De te előbb!Hogy kerülsz ide?- kérdeztem mérgesen.
-Azt hiszed,hogy hülye vagyok?Alexával élek együtt,aki ugyanolyan mint te.Azért ez túlzás te ezerszer rosszabb vagy!Na szóval sejtettem,hogy kifogsz szökni és mivel ma este valahogy többször kérdezted meg,hogy nem vagyok-e fáradt,ezért rájöttem.
-A franca!- dobbantottam egyet- nem is vagy te olyan hülye!
-Köszönöm.Mellesleg én nem is teszem magam annak.Na befelé-rángatott az ajtó felé.
-Biztoshogynem!Én elmegyek-toporzékoltam.
-Menni akarsz mi?-nézett rám.-Akkor veled megyek.
-Ne ne ne szégyeníts!
-Most miért? Szerinted nem tudok bulizni?Ugyan kérlek!
-Ki az aki bébiszitterrel jár bulizni? 
-De én majdnem egy idős vagyok veled.
-De Eric nincsenek barátaid.Egész életedben ránk vigyáztál.
-Ezt kikérem magamnak.Vannak barátaim,csak miattatok nem tudok velük találkozni!
-Eric és ki?Alyson?-néztem rá,Eric egyre szomorúbb lett,de én nem akartam,hogy ez legyen én csak,én csak nem tudom mit akartam.
-Katie!Változtass a modorodon kérlek!
Könnyes szemmel a nyakába borultam.
-Ne sírj!Kérlek ne!
-Nem ne aggódj nem fogok-megtöröltem az arcomat-akkor megyünk bulizni?
-Ehh.Ehh..Öreg vagyok,barátok nélkül,emlékszel?-vigyorgott.
-Felöltözöl szépen és szerzünk neked barátokat.
-Szuper!- berohant a házba,valószínűleg elkezdett öltözni.
Csak azt nem tudom mit vesz fel,mivel ruhái nincsenek.Leültem a lépcsőre és vártam,hogy Eric pizsamába kifusson.Erre tipikus buliba való öltözékben lépett ki a házból.
-Ezt honnan szedted?-kérdeztem.
-Mindenre fel vagyok készülve.Meglepődnél ha tudnád mi van még nálam-vigyorgott.
-Elhiszed,hogy nem érdekelnek a piszkos kis dolgaid.
-Pedig hidd el, még szükséged is lehet az én "piszkos" dolgaimra- nevetett.
-Eric-hátba vertem.
-Mi van? -kérdezte ártatlanul.
-Semmi-mondtam.
Voltunk már párszor bulizni együtt,de abból semmi sem maradt meg,mert én ,,véletlenül" leittam magam.Most azonban van egy olyan érzésem,hogy ez nem fog összejönni.És ahogy éreztem Eric megszólalt: 
-Biztos,hogy a történelem ma nem ismétli meg önmagát.
-Még nem tudom- mosolyogtam rá.
-Ígérd meg,hogy nem iszol-nézett mélyen a szemembe.
-Jó megígérem.
-Akkor mehetünk!
Sem én sem Eric nem ivott,valahogy haza is kellett jutnunk,de ennek ellenére jól éreztük magunkat.És végre láttam,hogy Eric nem feszült,nem stresszel azon,hogy Alexa vagy én mibe keveredünk.Nem maradtunk sokáig,egykor már az ágyamban feküdtem.Gyorsan el is aludtam.Kiderült,hogy Eric elég jól tud táncolni.Még a végén jobb táncos lesz mint én. Nem baj az ha tud táncolni,legalább lesz kivel gyakorolnom.


2013. március 29., péntek

Táncosok

Sziasztok!Ők lennének a táncosok.Mi így képzeltük őket el és feltüntettük a neveket,sokszor fognak előfordulni.Így legalább tudjátok emberekhez kötni a neveket.Üdv:Amy és Liza
Katie

Sam-(volt)tánctanár


Greg
Jared
Natalie
Alyson
Zeke
Elliot
Esther 
Ryan

Gina 

Kelly



2013. március 24., vasárnap

1.fejezet

Sziasztok!Végül azt is megéltük,hogy felkerült az első rész,bocsánatot kérünk az egy hetes késésért,többet nem lesz ilyen.A következő rész sokkal hosszabb lesz,ezt tekintsétek még bevezetőnek.Jó olvasást! Amy és Liza♥


Futólépésben megyek a táncpróbára a szakadó esőben.Ránéztem az órámra.A fenébe,már így is elkéstem.Felnéztem ez égre.-Imádlak London-motyogtam magam elé.
Szorosabbra húztam magamon a kabátot és gyorsítottam a tempómon.Pár perc múlva csurom vizesen beléptem az épületbe.Gyorsan átöltöztem és rohantam a tükörterembe.A többiek a földön feküdtek és szemmel láthatóan unatkoztak.Mikor beléptem a terembe mindenki rám nézett és hirtelen felpattantak.Beálltunk a helyünkre és elkezdtünk táncolni.Ha bekapcsolják a zenét akkor magával ragad,elfelejtek mindent,csak átadom magam a táncnak.Évekkel ezelőtt kezdődött a zene iránti szeretetem.Kicsi voltam amikor anya beíratott a tánciskolába.Az első órám előtt nem voltam lelkes,mert mindig a tüllszoknyák és a balerinák jutottak eszembe a táncról és én nem akartam balettozni.A tánctanár,Sam,akihez kerültem akkor kezdett 19 évesen,végtelen türelemmel rendelkezett.Az összes társammal sikerült a táncórák folyamán összebarátkoznom.Lényegében a mai napig azokkal táncolok akikkel a kezdetektől fogva egy órára járok.Ahogy cseperedtünk úgy lett egyre fontosabb a tánc és egyre többet lógtunk a tánciskolában azokon a napokon is amikor nem volt óránk,sőt már azután is amikor már nem jártunk tánctanárhoz.Az összes oktatóval jó volt a kapcsolatunk.Üres tánctermet lehetetlen volt találni,ezért volt,hogy az udvaron táncoltunk.Végül Sam felajánlotta,hogyha a pincében kitakarítjuk a tánctermet akkor oda lejárhatunk bármikor.Így hát néhányan összefogtunk,kitakarítottuk a pincét,kifestettük és felszereltük.Így alakult meg az a kis csapat aki a mai napig együtt táncol.Elmélkedésemből Greg hangja szakított ki,megráztam a fejem.Greg ott állt mellettem és vigyorgott,majd szólásra nyitotta a száját.
-Rossz lépés.Nem ez következik-vigyorgott rám.
Na,igen Greg.Az elejétől kezdve együtt táncolunk,kikészít a mérhetetlen beképzeltségével.Két évvel idősebb nálam.Sokáig ő volt a fiú barátom,akivel bármit megtudtam beszélni,de már régóta csak két haver vagyunk akik együtt táncolnak,mi az oka,hogy ez így alakult,azt nem tudom.
Idétlenül rávigyorogtam majd ügyet sem vetve rá visszafordultam és néztem a tükörbe,a többiek újra beszámoltak és folytattuk a táncolást.Most azonban tökéletes lett. Mindenki tudta, hogy mi a dolga.A koreográfiánk hivatalosan is tökéletes és elkészült.Ebben aztán nincs hiba.A próba szokás szerint vidáman telt.Na igen,mi meg a komolyság két különböző dolog.A próba után rögtön az öltöző felé vettük az irányt átöltöztünk,lezuhanyoztunk.
-Mit fogsz ma csinálni?- jött oda hozzám Alyson.
-Nem tudom.Szerintem megyek haza,majd amit anya kitalál,vagy busszal megyek haza vagy ő visz.Attól függ,mert ha busz akkor fél órám van még Londonban-magyaráztam.
-Értem.Elmegyünk a Starbucksba?
-Mit szólnál ha holnap mennénk?-kérdeztem.
-Tegnap is ezt mondtad.
-Tényleg holnap-mondtam.
-Azt akarod,hogy ezt elhiggyem.
-Lis,kell vennem egy pár új táncos cuccot,kivel mással venném meg?!
-Na jó.De ha holnap nem jössz el,akkor bajok lesznek- kacsintott.
-Lis te meg a fenyegetéseid.De most lépek srácok-intettem egyet és kimentem az öltözőből.
Eric már az épület előtt várt rám.Meg is lepődtem rajta,miért Eric?!Nem úgy volt,hogy anyu jön és megyünk egy kicsit vásárolni?
-Na végre azt hittem sose jössz-morgott,nem ilyen szokott lenni,biztos valamelyik lány elküldte a fenébe.
-Miért te jöttél?-kérdeztem,miközben beszálltam a kocsiba.
-Apunak és Janettnek még van egy kis elintéznivalójuk,de nem sokára majd ők is jönnek-mondta-Amúgy örülhetnél,hogy ilyen fantasztikus társaságod van.
-Nem látszik mennyire örülök?-vágtam be egy grimaszt.
-De,nagyon-mondta fintorogva és beindította a kocsiját.
-Megy még ez a száz éves masina?-kérdeztem nevetve.
-Igen Kate.De ha nem akkor majd haza toljuk-vigyorgott rám.
Bekapcsoltam a rádiót pont a kedvenc számom ment feltekertem a hangerőt és elkezdtem énekelni.Eric fogta és letekerte a hangerőt,én újra visszahangosítottam és ő újra letekerte,ezt még ötször eljátszottuk.
-Kate,ha mégegyszer megcsinálod ezt velem,akkor kiszállhatsz a kocsiból és mehetsz gyalog-mondta,mintha enegem ezzel megfenyegetne.
-Az megváltás lenne-nevettem rá-nem tudom mi bajod van tök jó szám.
-Más a zenei izlésünk-monda és az út hátralévő részében már nem szólt hozzám többet.
Ericcel egész jó a kapcsolatunk,nemszoktunk ilyenek lenni.Hátradőltem az ülésen betettem a fülembe a füllhallgatómat és maximumra telertem a telefonomon a hangerőt.Alighogy elkezdtem hallgatni kiesett a fülemből pontosabban nem kiesett hanem valaki kitépte.
-Te ettől nem süketülsz meg?-kérdezte.
-Most meg mi bajod van?Már nem a rádióban hallgatom-kiabáltam rá.
-De így is hallgatom-mondta.
-Mikor érünk már hozzátok?Vagy nem odamegyünk?-kérdetem.
-De odamegyünk,csak tudod egy dugó közepén állunk-mondta.
-Mi?NE!-kiabáltam.-Egy percnél többet nem akarok egy levegőt szívni veled.
-Pedig fogsz.15 percet biztos,ha csak nem szállsz ki,amit viszont nem engedek.
-Hát ez nagyon szuper!-hátradőltem az ülésen, és többé nem is figyeltem arra,amit Eric mond.Néha felnéztem, láttam, hogy mozog a szája,de nekem hiába beszélt.
Pár perc múlva újra kitépte a fülemből és ideges fejjel bámult rám.
-Hozzád beszélek!
-Jaj de édes vagy mikor idegeskedsz-tettem rá még egy lapáttal.Így varázsoltam még feszültebbé az eddig is feszült hangulatot..
-Katie!Nem vagy vicces!Csodálkozom,hogy anyukád kibírja melleted!
-Anyukám így szeret engem.Még táborba se szerette ha megyek mert hiányoztam neki.És gondolom ezen a nyáron se küld sehova -mondtam.
-Milyen biztos vagy benne-nevetett fel Eric.
-Miről tudsz amiről én nem?-éreztem hogy valamit titkol.
-Én aztén semmiről.
-Gyerünk Eric!Bökd ki! Mit tutsz,mert ha nem akkor elmondom apukádnak, hogy esténként néha napján elszöksz otthonról-fenyegettem meg.
-Miért te nem szoktál?Akkor én is beköplek téged!
-Ugyan kérlek,rajtam már meg sem lepődnek,viszont rajtad annál inkább!Mond már el-kiabáltam rá,hirtelen elindult a kocsival.
-Ez most már nem derül ki-nevetett rám.
-Klassz-motyogtam az orrom alatt, és csak bámultam ki az ablakon.
Pár perc múlva leparkolt a Parker ház előtt,ami vagy háromszor akkora volt mint a miénk.
-Tessék befáradni-leállította a motort, és elindult a ház felé.
-Jó,tudom az utat ne várj meg-morogtam.
Az előszobába ledobtam a sporttáskám még mielőtt Eric megszólalt volna.
-Érezd magad otthon-mikor észrevette hogy ez már megtörtént rám nézett-Látom mondani sem kell.
-Akkor még nem vagy vak!Miért is nem haza vittél?
-Már elmondtam,hogy anyukádnak még van pár elintéznivalója majd érted jön.Rossz a hallásod vagy hogy is mondják azt?Izé amnéziás vagy?
-Nem képzeld,csak már nem vagyok kislány!Egyedül is elvagyok otthon.
-És mivel mész haza?A busz egy óra múlva megy-kiabált rám.
-Hol van Alexa?-kérdeztem.
Alexa a legjobb barátnőm volt már az ovi óta gyakorlatilag a szüleink is emiatt lettek barátok.Ismerték egymást azelőtt is,de mivel minket folyton össze kellett engedni ők is összenőttek.Nevezhetitek annak aminek csak akarjátok, de mi igaz barétok vagyunk.
-Nem tudom,mert eddig a te formás popódat furikáztam haza-szakított ki elmélkedésemből Eric bunkózása.Ma valahogy a szokásosnál is flegmább én meg a szokásosnál is többször gondolkozok el apróságokon.
-Te testvéred! Neked igazán illene tudnod!
-Alexa a nappaliban a kanapén fekszik-hallottuk az emlegetett személy hangját.-Lehetőleg az ide vezető úton ne öljétek meg egymást!
Odasétáltam hozzá és megöleltük egymást.Eric utánam jött és mikor elengedtem Alexát morogni kezdett az orra alatt.
-Alexa miégis milyen szinű a hajad?-kiabált.
-Talán színvak vagy?-kérdezte vissza higgadtan.
-Nem vagyok színvak.De ezt ki engedte meg?!-ordítozott tovább,én meg csak levágódtam a kanapéra mint aki jól végezte dolgát.
-Nekem nem kell hozzá engedély-vont vállat.
-Úgy érzem már megint Katie keze van a dologban-ordítozott.
-Mi?! Nem! Most kivételesen nem én tettem!- kiáltottam rá, miért engem okol mindig minden miatt?
-NEM?!A te hajad is frissen festett-húzta meg a hajam.
-Ne huzigáld a hajam te idióta-kiabáltam rá.
-Láttál te már frissen festett hajat?Mert az nem ilyen!-mutogatott rám Alexa.
-Hanem?
-Enyém a frissen festett-mondta Alexa.
-De ő van rád rossz hatással-böködött felém Eric.
-Ugye tudod, hogy én is itt vagyok Parker?!- vertem vállba.
-Leszarom-oditott rám.
-Míg ti kinyírjátok egymást én a konyhában leszek-mondta Alexa és eltűnt a konyhában.
Már pont neki estünk volna egymának amikor kivágódott a bejárati ajtó és cipők kopogását hallottuk.Andrew letépázta rólam Ericet,anya pedig engem Ericről.
Anyáék már edzettek voltak ebben a dologban eléggé.
-Hé gyerekek!Nem az állatkertben vagyunk!
-De megtámadott ez a gorilla-ordítottam továbbra is.
-Engem meg egy csimpánz!-vágott vissza Eric.
-Már megint miért estetek egymásnak és nevezitek egymást mindenféle állatnak?-kérdezte Andrew,látszott,hogy elég nehéz öltönyben lefogni Ericet,ugyanis szemmel látható volt,hogy nagyon igyekszik nehogy elszakítsa a zakóját.
-Mert rossz hatással van Alexára!
-Szerintem ne vesézzük ki,hogy ki kire van rossz hatással.Mellesleg ha Alexa haja a téma,én azért már ordítoztam vele-mondta Andrew,mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Annyira nyugodt az életünk,soha nem veszekedünk.Chh..az egész egy hazugság,miden nap összeveszünk valamin.
-Igen,az a téma! Én a helyedben levágnám kopaszra!
-Elegem van már abból,hogy akárhányszor mi késünk és rád bizzuk a láynokat Eric erre jövünk haza.Ilyenkor szuperhősnek érzem magam-mondta anya és engem pedig az ajtó felé löködött.
-Akkor ne bízzátok rám őket!Ennyi.Már kezdek nem bírni velük.
-Eric nőj már fel-szólt rá Andrew és elkezdte felfelé vinni a lépcsőn.
-Anya, te meg akarsz szabadulni tőlem?Eric azt mondta!-szegeztem, neki a kérdésem már a kocsiban ülve.
-Szerintem Eric nem ezt mondta,túlzol.Tudhatod amúgy is hogy Eric,hogy fogalmaz-mondta anya.
Az a háromnegyed óra ami a házunkig vezetett csöndben telt.Egészen vacsoráig nem beszéltünk egymással,de nem azért mert össze vesztünk vagy ilyesmi,hanem azért mert én ,,tanultam",anya pedig főzött.Leültünk az asztalhoz és anyával megbeszéltük.hogy telt a napunk.Elmeséltem neki reggeltől kezdve mindent, majd ő következett.Nem is tudom mi lenne velem,ha ezt nem csinálnánk meg minden nap.Az Erices dolgot is többször megvitattuk,de anya is úgy gondolta,hogy talán tényleg én vagyok rossz hatással Alexára a hülyeségeimmel.Szerettem anyával lenni ketten és nem zavart,hogy csak ketten vagyunk.Az sem zavart,hogy nem ismerem az apámat,mintahogy az sem hogy nincs testvérem.Látva hogy Eric milyen hülye úgy érzem,hogy jobb is.
Már kezdtem volna mosogatni,mikor anya rám szólt,hogy üljek vissza.
-Katie,meg kell beszélnünk valami fontosat-ajjaj,ha így kezdi,akkor az nem lehet jó dolog.
-Katonai suli?
-Nem.Ne aggódj nem ilyen.Csak kicsit nyaralni mész- mosolygott,szóval erről beszélt Eric.
-Miért érzem úgy hogy a hely nem fog tetszeni?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Tudod van Hanry nagybácsid Bristolban.
-Akarod mondani Anglia másik sarkában.Igen és?Nehogy azt mond,hogy oda száműzöl.
-De,csak egy kicsi időre.Már olyan régen láttak téged. Tudod van az unokatestvéred David. Biztos neki is nagyon hiányzol.
-Neki biztos-nevettem fel-Anya az 100%,tudod annyira jó a kapcsolatunk.
-Kicsim, több, mint 10 éve nem láttátok egymást.
-Több mint 10?Csak kettő.Anya ne túlozz már-kiabáltam-és mennyi időre akarsz odaküldeni?Egész nyárra vagy életem hátralévő részére?
-Ne dramatizáld ennyire túl.
-De ott vannakl a hülye szomszédok. Az a Chris,vagy ki!
-Ők nemsokára Londonba költöznek.
-Még jobb.
-Katie! Ők a rokonaid!
-Chrisék?Milyen ágon?-néztem rá.
-Nem ők! Davidék!
-Mikor kell mennem?
-A nyár közepén majd valamikor két hétre-jelentette be anya az ítéletet.
-Kegyetlen vagy-sóhajtottam.
-Mész és kész-mondta anya.
-A szobámban leszekl-mondtam és elrohantam a szobám felé.
Beledőltem az ágymba.Nem hiszem el!Miért nem lehetek itthon?Sokkal jobb nekem itt!!
Ha anya azt akarja,hogy oda menjek akkor elintézem,hogy meggondolja magát.Mert hogy én oda nem megyek az is biztos.Abból nem eszik.Elalvás előtt az járt a fejemben,hogy Ericcel milyen bunkó voltam ma,holott tőle jobb fiú barátot keresve sem talál az ember.De akármilyen lelketlennek is tűnök van lelkem és holnapra lelkiismeretfurdalásom is lesz.És tudom,hogy egyszer lesz olyan dolog ami miatt az érzéseimet majd mélyen elzárom.Remélem,hogy az az idő még messze van.És nem David Anderson vagy valami aranyosnak hitt srác miatt fog bekövetkezni.

2013. március 6., szerda

Bemutatás

Sziasztok!Ahogy látjátok új blogot indítottunk.Ez nem egy megszokott történet lesz.Egy 17 éves lány megpróbáltatásokkal teli életéről fog szólni,lesz benne One direction de mégse.Szóval,ez a I need a Hero testvér blogja,ha úgy vesszük.
Üdv:Amy és Liza♥

Katie Green
Kate
17 éves.Egy London melletti kisvárosban él anyukájával.Egy vadóc lány,aki csak a mának él.Folyton belekeveredik valamibe,legjobb barátnőjével együtt.Unokatestvérével Daviddel egyáltalán nem tartja a kapcsolatot.


Janett Green
Janett néni
45 éves.Katie anyukája,Hanry húga.Ingatlanügynökként dolgozik Londonban.Egész jól viseli lánya lázadó életmódját.Andrewval nagyon jó barátok.A két család rengeteget van együtt.


Alexa Parker
Lexi
17 éves. Londonban él bátyjával és apukájával.Anyukája még kisebb korukban elköltözött New Yorkba.Mindig is a fiúkkal jött ki jobban,és nem arról híres,hogy jól viselkedik.Nem az a tipikus rossz gyerek, de nem is jó.Legjobb barátnője Katie.Davidet az első perctől kezdve kedveli, de igyekszik nem kimutatni.



Eric Parker 
Bátyus,Idióta
21 éves, idősebb testvér.Vigyáz a kishúgára,igyekszik megakadályozni,hogy Alexa rossz körökbe kerüljön és kiműveljen valamit,de néha még neki sem megy.Pedig ő az egyetlen,akire Alexa hallgat.Bármelyik lányt megkaphatná külsejének köszönhetően,de ő az igazira vár.

Andrew Parker
Mr Parker
45éves.Egyedül neveli gyerekeit,miközben ügyvédként dolgozik.Ha teheti mindig közös programokat szervez a gyerekeivel.A sűrű programjába mindig talál legalább egy órát arra,hogy a gyerekeivel beszélgessen.

Melissa Smith
Mel,Mrs Smith
45 éves.New Yorkban él,egy újság tulajdonosa és főszerkesztője.Próbálkozik a gyerekeivel találkozni,de sajnos ez nehezen megy neki,mert mindkét csemetéje neheztel amiatt,hogy ott hagyta őket évekkel ezelőtt New York miatt.

Alyson Gray
Lis
19 éves.Alexa és Eric nagyon régóta ismerik.Sokat lógnak együtt.Alyson Eric nagyon jó barátja az általános óta.Eric annak nagyon örül,hogy Alyson van a húgával.

Nathaniel Black
Nate
17éves Alexa osztálytársa.Ő az a srác aki minden lány álma, de ő ezzel nem törődik.Szinte mindig Parkeréknél lóg.Alexa mindig vele keveredik bajba.

Benjamin Rhone 
Ben
16 és fél éves.Nate és Alexa osztálytársa,pár hónappal fiatalabb.Ő az aki nem engedi, hogy hülyeségeket csináljanak a barátai,érettebben gondolkozik.Igyekszik őket visszafogni,de nehéz.Ha barátai bajba kerülnek akkor Ben jön és kihúzza őket a bajból.Hármuk közül ő a legokosabb.Mindig segít Alexának a házi megírásában.