Persze megint elaludtam, mint mindig,állandóan,megint siethetek,kapkodhatok.Ez már megszokássá vált nálam.Gyorsan elkészültem és a reggelimet a kezemben vittem.A buszon gyorsan megettem a szendvicsemet,mert nincs is jobb úgy kajálni,hogy közben kétszer szétesik.Lerohantam a buszról és Lexiék még nem voltak ott.Gyorsan tárcsáztam Ben számát, de nem vette fel.Nate sem és Lexi sem vette fel,egyszer vagyok itt időben.Komolyan és még én várjak,ezért szoktam késni.Már vagy öt perce ott ácsorogtam, amikor egy fekete autó fékelt le előttem.Mi a fene ez? Hirtelen komoly pánik lett úrrá rajtam, hogy most vagy elrabolnak vagy nem tudom,egyszer csak nyílt az ajtó és Chris feje bukkant elő.A hátsó ülésről pedig Lexi integetett.
-Hát te? Hol van Nate és Ben?-kérdeztem.
-Suli után meg megyünk kajálni együtt-magyarázta Chris.-És el is viszlek titeket.
-Nate beteg,Ben suliban van már-válaszolt Lexi.
-Nem ám szóltál volna otthon,hogy ne buszozz te szerencsétlen, mert elviszlek titeket,tartozol nekem a buszjegy árával-förmedtem Chrisre.-Ja és tudod,hogy mennyire megijedtem?
-Ugyan téged senki se rabolna el- legyintett.
-Már ne is haragudj,de nem nekem fészkelt a fejemre egy madárcsalád-legyintettem,mert Chris haja tényleg úgy nézett ki,ez a göndörség nem áll jól neki.
-Te csak ne sértegess!
-Ne rajtam vezesd le,hogy David nem akar a barátod lenni.De ezzel a hajjal csak rontasz a helyzeten-nevettem.
-Inább szállj be- morgott.
Útközben kedvem lett volna meghalni.Miért kell hallgatnom a nyáladzásukat?Inkább kiugrottam volna.Végre kiszálltunk a kocsiból és bejutottam az iskolába,ennek sem örültem még ennyire.
-Legközelebb feltétlenül szólj, ha Chris akar minket suliba hozni,mert akkor betipegek egyedül-förmedtem Lexire.
-Most mi bajod van?- kérdezte értetlenül.
-Alexa,de most ha nem haragszol mennék matekra-kikerültem.
-Katie,osztálytársak vagyunk!-futott utánam.
-Örülök,hogy szerelmes vagy,de nem szeretem ha reggel az arcomba toljátok,hogy ,,olyan kis édi vagy", ,,jaj ne mondj ilyet Chris''-utánoztam őket egy ,,kis" túlzással.
-Katie, ha ez zavar akkor inkább- kezdett beszélni de inkább ott hagytam.
Lexi megint utánam futott.
-Nem érted?
-Ugyanoda megyek-magyarázta.
-Menj másik úton-vontam vállat.
Felgyorsítottam a lépteimet, hogy még véletlenől se érjen utol.Csak azzal nem számoltam,hogy padtársak vagyunk és nem volt hova menekülnöm,mert Ben volt szíves odaülni az egyik osztálytársunk mellé.Beültem az egyik padba majd vártam, hogy megszólaljon a csengő.Alexa nemsokára meg is érkezett és leült melém.
-De most te haragszol Chrisre?-kérdezte Lexi.
Nem szólaltam meg.Hál Istennek Mr Taylor becammogott a tanterembe.
-Katie,miért nem szólsz hozzám?-kérdezte Lexi.
-Hagyjál már!Nem haragszom rád,csak nem vagyok kiváncsi arra,hogy milyen cuki ez a Chris-súgtam vissza.
-De én nem is beszéltem róla.
-De szeretnél-súgtam vissza.
-Parker,Green-kiáltott ránk Mr Taylor.
-Elnézést- mondtam majd folytattam az írást a füzetembe.
-De most az a bajod,hogy nem szólt,hogy ő hoz minket suliba?
-Lexi!-olyan hangosan kiabáltam rá,hogy mindenkiominket nézett.
Mr Taylor az ajtó felé mutatott.
-Szerintem nem kell mondanom,hogy hova menjetek-nézett ránk komolyan.
-Kérem ne- néztem rá kiskutyaszemekkel.
Szigorúan nézett és az ajtó felé mutatott.Bedobáltam a cuccom a táskába és kirohantam a teremből.Lexi pedig utánam.
-Ez is miattad van-mondtam Lexinek,miközben kinyitottam az igazgatói ajtaját.
-Jó napot- motyogtam mikor ránk nézett.
-Mi történt?-kérdezte.
-Zavartuk a matek órát-válaszoltam,rutinos voltam ebben.
-Egy órás elzárás,festegettek-válaszolta.
-Kérem-Lexi szomorúan nézte.-Ez is a te hibád!
Kimentünk a folyosóra és leültünk az egyik padra.Még jó,hogy csak rövid napunk lett volna,szóval nem kell azon idegeskednem,hogy sokáig kell bent lenni.Utolsó óra után,mentünk a színházterembe.
-Csókolom- köszöntöttem a művészetkultúra tanárnak.
-Már megint?- nevetett.
Csak vállat vontam majd bedoptam a sarokba a táskám és odamentem a kávégéphez.
-Két cukorral?- néztem rá.
-Hát perszehogy- kacsintott.
Lexi előpakolta a festékeket.
-Szerintem alapból minden délután bejöhetnének-nevetett.
-Hát, inkább nem. Jobb nekem otthon- mosoyogtam.- Parancsoljon- nyomtam a kezébe a gőzölgő kávét.
-Kaptam egy olyan feladatot,hogy a pincei tantermeket takarítsuk ki és szereljük be,amolyan művészrész lesz-magyrázta a tanárnő.
-Lesz táncossarok is?- csillantak fel a szemeim.
-Lesz-nevetett.
-És mikor csináljuk?-kérdeztem.
-Legközelebbi bünti-mosolygott és eltűnt a szertárban.
-Olyan nem lesz- kiáltott utána Lexi.
-Dehogyisnem- nézett vissza és kacsintott
-Mit festettünk legutoljára?A Halloweeni dekorációkat a suliba uye?-kérdeztem,közben kinyitottam a szekrényt,feltételezem,hogy ami ebben a szekrényben van,azt mind mi csináltuk.
-Ezt még nem fejeztük be- vettem ki egy félig kifestett valamit.
A tanárnő hamarabb elengedett minket, a suli előtt már várt ránk Chris.Szemeimet forgatva kikerültem és tovább sétáltam.
-Ti miért voltatok tovább suliban?-kérdezte.
-Bünti,de legalább most végre azzal a tanárnővel akit szeretünk és nem Mr Colinssal aki utál minket,elég hogy ő a könyvtáros-magyarázta Lexi.
-De múltkor még a színházterembe is beette magát-forgattam a szemem.-Az a miénk és a tanárnőé.
-Ahha a miénk. Nem lenne a miénk ha te nem intéznéd mindig úgy- támadt rám Lexi.
Nem szóltam semmit,és elmentem velük enni.Én csak ültem az asztalnál ők meg beszélgettek.Ez az, a legjobb barátnőm leváltott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése