20.fejezet:Összepasszoltok

Sziasztok! Már meg is érkezett a következő rész! Jó olvasást!
Puszi: Amy és Liza♥

Másnap, amikor kinyitottam a szemem, először nem tudtam, hogy hol is vagyok, majd lassan visszatértek az emlékeim, utána meghallottam a tűz ropogását és megéreztem Harry kidolgozott kockáit és meghallottam szuszogását. Zavarban voltam, de élveztem is a helyzetet, reméltem, hogy senki sem lát meg minket, de miközben legurultam Harryről megláttam a kanapén vigyorgó Zaynt.
-Te meg mit?- kérdeztem.
-Unatkozok- vont vállat.
Feltűnt, hogy Harry keze még mindig a derekamon pihen, de nem zavart, hirtelen elkezdett fészkelődni és ahogy kinyitotta a szemét, azonnal levette rólam a kezét.
-Ömm bocsi- hebegte.
-Semmi gond- mosolyogtam.
Vicces, ahogy az esti beszélgetésből együttalvás lett, és végül furcsa helyzet.Ezt hívják karmának, azt hiszem.
-Ti összepasszoltok- amint meghallottam Zayn mondatát éreztem, hogy vörösödöm.
-Fogd be- dobtam neki egy párnát,Harry szinte gyilkolta a tekintetével.
Na, ez érdekes egy szitu, mit ne mondjak.
Reggeli közben a többiek kitalálták, hogy főzzük meg együtt az ebédet.Nos nem ez volt a legjobb ötlet.Én igyekeztem távol maradni Christől, ő pedig tőlem, ezért végül a csoportos főzésen egyikünk sem jelent meg.Mondjuk ennek az volt a hátránya, hogy mivel nem segítettünk egyikünk sem kapott ebédet, de talán jobb is, hogy abból nem kellett ennünk.Elég érdekesen nézett ki, ahogy az állítólagos sajt ráolvadt a ,,húsra".Ebéd gyanánt rendeltem magamnak pizzát, szegény Harry könyörgött, hogy adjak neki belőle, ezért a szobámba elvonulva ketten elfogyasztottuk,legalább mi kettten együnk valami normálisat.
-Bocsi, hogy a derekadat fogtam- mondta, zavarában beletúrt a hajába.
-Engem nem zavart, még egy kicsit tetszett is- ahogy ezt kimondtam már meg is bántam és kezemmel betapasztottam a számat, fürtös barátom pedig vigyorgott.
-Igen?- vonta fel a szemöldökét,- és ez is tetszik?- nyomott egy puszit az arcomra és megölelt.
Most, ha azt mondom, hogy ez is tetszik, akkor lehet, hogy felkeltem benne reményt, de hülyíteni nem akarom, de ha azt mondom, hogy nem, akkor hazudok, és azt sem akarok.
-Igen- vigyorogtam.
-És ez?- nyomott egy puszit számra.
-Harry- szóltam rá, szomorú voltam, hogy le kellett állítanom. Mi ütött belém?-Ez már nem fér bele.
-Miért nem?- nézett rám szomorúan.
-Barátság- hangsúlyoztam ezt a szót, mire felállt.
-Most akkor nekem mennem kéne- felállt, azonnal felpattantam az ágyamról és a hátára ugrottam.
-Nélkülem nem mész sehova!- szóltam rá.
-Hát akkor maradok- dobott le az ágyra, majd elfeküdt mellettem és csak bámulta a plafont.
-Min gondolkozol egész nap?- kérdeztem meg, mert szemmel láthatóan egész nap csak mászkált gondolataiba merülve,
-Á, nem érdekes- legyintett.
-Nem hiszek neked!
-Rajtad- válaszolta, a meglepetéstől leesett az állam.
-Rajtam?- suttogtam.
-Csak azon, hogy hogyan lettünk barátok- mosolygott, láttam, hogy más is van a háttérben, de nem kérdezősködtem.
-Érdekes- bólintottam- mondjuk, akkor nem értem, hogy miért akarsz annyira extrákat a barátságunkba.
-Jaj, képzelődsz- nevetett fel.- Lehet, hogy te szeretnéd.
-Azt te csak szeretnéd- kacsintottam,.
-Jaj Katie- nevetett.
-Megmutatod a tetoválásaid?- kérdeztem, mire döbbent lett.
-Most ez, hogy jutott eszedbe?- kérdezte.
-Mert én is szeretnék- súgtam.
-Ez esetben- egy gyors mozdulattal lekapta a felsőjét, így elém tárult a látvány,először megfigyeltem tökéletesen kidolgozott felsőtestét, Harry megköszörülte a torkát.
-Mi van?- kérdeztem.
-A tetoválásaimat nézd,- vigyorgott- ha kérhetlek.
-Azt nézem -kacsintottam.
-És hova szeretnél és mit?- kérdezte.
-Hát a fülem mögé egy villámokat szóró felhőt- válaszoltam.
-És mikor csináltatod meg?- kérdezte.
-Amint hazaértünk, és szeretném, ha elkísérnél- mondtam.
-Rendben- egyezett bele.
-Semmi ellenkezés, hegyi beszéd? -néztem döbbenten. -Az egész testem tele van tetoválva és tőlem kérsz hegyi beszédet?- nevetésben tört ki.
-Igazad van- nevettem együtt vele.
Az ajtó kicsapódott és a szobatársaim léptek be rajta.
-Készüljetek, megyünk síelni- kiabálta David nagy lelkesedéssel.
-Hát, ti mehettek, de én maradok- jelentettem ki.
-Nekem sincs sok kedvem hozzá- húzta el a száját Harry.
-Tudom, hogy el tudnád magad foglalni Katieval- kacsintott Chris Harryre, aki csak reagálásképpen súgta neki, hogy ,,Meghalsz!'.
-Na jó, akkor síeljünk- álltam fel.
Beöltöztem, el is mentem velük, de én csak befeküdtem a hóba és figyeltem őket.Mondjuk ők is többet voltak fekve, mint sílécen.Végül,amikor nem figyeltek Harry és én leléptünk.Így legalább nem kellett a folytonos jajveszékelésüket hallgatnunk.
Azonnal hazamentünk és befeküdtünk a kandalló elé, mindketten a plafont bámultuk.
-Na csak nem fáztál?- kérdezte.
-Utálok síelni- fordultam felé, mire ő is szembe fordult velem.
-Miért?-érdeklődött.
-Nem tudom, egyszerűen utálom- mondtam, mire felnevetett, döbbenten figyeltem, és gondolkoztam, hogy ezen most mi olyan vicces.
-Rajtad meg sem lepődök- vigyorgott.
-Miért? Igenis sportos alkat vagyok- vágtam be a durcit.
-Kinek akarod ezt beadni?- nevetett,nekem nem kellett több, felálltam és felhúztam őt is a földről.
-Vetekedik a tieddel a hasam- vigyorogtam, felhúztam a felsőm és büszkén mutattam neki.
-Bocsi- mosolygott.
-Min mosolyogsz?- kérdeztem.
-Semmin- legyintett.
Kezemet a vállára helyezte, majd az övét a derekamra a másik kezemet pedig megfogta és elkezdtünk keringőzni, vagy valami hasonlót, arcomat a vállába temettem és mosolyogtam.
-Most mi van?- kérdezte.
-Nem tudsz táncolni, botlábad van- felnéztem rá.
-De, én tudok keringőzni- ahogy ezt kimondta elkezdtem táncolni, most már én irányítottam.
-Én tudok-nevettem.
-De a férfiak szoktak vezetni- nyavalygott.
-Akkor vedd a kezedbe az irányítást.
Pár perc után kijelenthető volt, hogy nem is annyira rossz, de azért vicces volt.
-Megy ez neked!
-Tudom- egy óvatlan pillanatban hátradöntött és ő is hajolt velem,és hátra estünk, hogy ne essen rám a fejem mellett rátámaszkodott a kezeire, nevetésben törtünk ki,eldőlt mellém és tovább röhögött.
-Te egy szerencsétlen vagy- nevettem fel.
-Te se panaszkodhatsz!
-Csináljunk valamit- szólaltam meg, ő meg csak bámult rám, hogy ez honnan jött már megint.
-Mit?- kezdett el gondolkodni.
-Valami érdekeset- mosolyogtam.
-Hát, lenne egy-két tippem- kacsintott.
-Nem arra gondoltam- nevettem.
-Én sakkozásra gondoltam, de a te elméleted is tetszik nevetett.
-Azt mondtad, hogy egy-két tipp, mond a többit- kacsintottam.
-Egy jó kis teniszmeccs a szobámban- vigyorgott.
-Hát nem!
-Vicc volt- simított végig a karomon.
-Tudom- mosolyogtam.
-Na, mit csinálunk?- kérdezte.
-Hát mondjuk, nem is tudom- töprengtem.
Végül maradtunk a kandalló előtt,beszélgettünk és hülyéskedtünk.